Megbukott Észak-Macedóniában az a korrupt különleges ügyész, aki az Európai Bizottság támogatásával került pozícióba

A cikkből kiderül, hogy2016 után német kormányzati szervezetek a Deutsche Telekom leányvállalatán keresztül több ezer órányi lehallgatási anyagot rögzítettek az akkoriban hatalmon lévő konzervatív politikai vezetőkről. A titkos anyagok végül Zoran Zaev ellenzéki szocialista politikushoz kerültek, hogy felhasználásukkal megkönnyítsék, előkészítsék a hatalomra kerülését, illetve nyilván megalapozzák, hogy a későbbiekben ő is zsarolható legyen. Ezidőtájt a német törekvések Soros György elképzeléseivel is megegyeztek, tekintettel arra, hogy ő is lelkes támogatója volt a hónapokon keresztül zajló utcai tüntetéssorozatnak.

A napilap megjegyezi, hogy ezt a nyilvánvaló külső befolyásolást a macedón konzervatív politikai erők (VMRO-DPMNE) mindig is kifogásolták, vitatva a lehallgatások jogszerűségét és azok igazságtartalmát. Az Európai Bizottság a konzervatív kormánytöbbségnek azt javasolta a felháborodás kezelése érdekében, Federica Mogherini (aki az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, egyben a Juncker-féle Bizottság alelnöke, és egészen véletlenül az olasz Demokrata Párt, ezáltal pedig az Európai Szocialisták Pártja tagja) közreműködésével, hogy egy speciális ügyészséget állítsanak fel a politikához köthető bűncselekmények, korrupciós ügyek kivizsgálására.Az így létrejött Különleges Ügyészi Hivatalfeladata nemcsak a lehallgatás teljes körű kivizsgálása lett, hanem egy új jogrendszer kidolgozása is annak érdekében, hogy a macedón választók visszanyerjék a demokratikus intézményekbe vetett bizalmukat. A Különleges Ügyészi Hivatalélére az addig ismeretlen bírót, Katica Janevát nevezték ki.

A Különleges Ügyészi Hivatal a lehallgatási anyagok alapján számos politikust, illetve az előző kormányhoz köthető titkosszolgálati vezetőt börtönbe juttatott. Mindez teljesen átrajzolta az ország politikai térképét, elősegítve ezzel a baloldali Zaev hatalomra kerülését. Miután Zaev miniszterelnök lett, a nemzetközi nyomásnak eleget téve Macedónia az alkotmányának módosítására kényszerült, és a görög érdekeknek alárendelve Észak-Macedóniára változtatta az ország nevét. A szocialista kormány döntéseinek legitimációjával, illetve a különleges ügyészség politikai hatalomgyakorlásával szemben a legnagyobb politikai "ellenállás" Gjorge Ivanov államfőtől érkezett, aki nem volt hajlandó aláírni az alkotmány módosítását. Azonban kihasználva az európai szintű támogatással rendelkező Janeva ügyész politikai mozgásterét, a szocialista támogatással áprilisban hivatalba lépő új államfő, Stevo Pendarovski már fenntartások nélkül aláírta a kérdéses rendelkezéseket.

Az Impero-ügy

A legutóbbi fejlemények viszont az új, baloldali kormány helyzetét is destabilizálni látszanak, és befolyással lehetnek a Zaev-kormány sorsára is, ugyanis hetekkel ezelőtt egy ismert macedón tv-kommentátort, Bojan Jovanovskit zsarolás vádjával letartoztatták. Őt azzalvádolják, hogy a Janeva hivatalából kikerülő lehallgatási anyagok felhasználásával 8 millió euró összegre zsarolta meg Észak-Macedónia legtehetősebb vállalkozóját, Jordan Kamcevet. Az Impero néven elhíresült ügy hatalmas közfelháborodást váltott ki, a felháborodást pedig az is tovább szította, hogy a speciális főügyész asszony fiáról az derült ki, hogy a letartoztatott Bojan Jovanovski karitatív szervezetének a vezetője. Janeva felelősségének tagadása mellett azonban benyújtotta lemondását, bár addig maradhat a pozíciójában, amíg utódját ki nem nevezi a miniszterelnök.

A La Verità újság állítása szerint birtokukba kerültek olyan lehallgatási anyagok, video- és hangfelvételek, amelyek egyértelműen bizonyíthatják a letartóztatott Jovanovski és Janeva ügyész közötti kapcsolatot. A macedón ügyészség is rendelkezik ezekkel a felvételekkel, amelyek bizonyíthatják a zsarolásból származó pénz létezését, illetve azt, hogy Jovanovski járt a házi őrizetben lévő macedón vállalkozónál. A hangfelvételekből pedig az is kiderül, hogy Jovanovski a pénzösszeg átadása fejében ígéretet tesz a vállalkozó házi őrizetből történő elengedésére, ami másnap meg is történt.

A balkáni beavatkozás hagyomány a német és a francia külpolitikában; a gyenge belső integrációval és csak formálisan demokratikus intézményrendszerrel rendelkező országokban sokszor a választóknak van a legkevesebb beleszólásuk országuk politikai irányvonalának meghatározásába. Az USA - és most már az Európai Bizottság - által favorizált "különleges ügyészségek" pedig valahogy mindig a jobboldali, a nemzeti integritást védelmező kormányok megbuktatásában játszanak jelentős szerepet.