Pesti Srácok

Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban

Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban

Meghaladta a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdai adatai szerint.

A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. Tavaly a 81,613 milliós lakosságból 20,799 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 2,5 százalékos, 499 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság aránya így 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76,4 százalékról 74,5 százalékra csökkent.

A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10,892 millió fő német állampolgár. Többségük – 5,802 millió fő – Németországban született, 5,087 millió fő pedig bevándorolt Németországba. A migrációs hátterű lakosság kisebbik része, 9,907 millió fő külföldi. Döntő többségük – 8,371 millió fő – bevándorló, további 1,536 millió fő németországi születésű. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 20,8 milliós migrációs hátterű németországi lakosság többsége, 13,5 millió ember bevándorló. Legnagyobb csoportjuk, 48 százalékuk családi okok miatt költözött Németországba, további 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, 15 százalékuk menedékjog szerzésének szándékával, 5 százalék pedig tanulmányok folytatásának céljával. A családi okokból érkezettek csaknem háromnegyede, 72 százaléka Európából származik. Még nagyobb, 85 százalékos az európaiak aránya a munkavállalás céljával érkezettek körében. A menedékkérőként érkezett bevándorlók legnagyobb csoportja, 47 százaléka közel-keleti. A tanulmányok folytatásának szándékával érkezettek 40 százaléka Európából, 38 százaléka Ázsiából származik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.