Pesti Srácok

Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban

Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban

Meghaladta a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdai adatai szerint.

A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. Tavaly a 81,613 milliós lakosságból 20,799 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 2,5 százalékos, 499 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság aránya így 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76,4 százalékról 74,5 százalékra csökkent.

A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10,892 millió fő német állampolgár. Többségük – 5,802 millió fő – Németországban született, 5,087 millió fő pedig bevándorolt Németországba. A migrációs hátterű lakosság kisebbik része, 9,907 millió fő külföldi. Döntő többségük – 8,371 millió fő – bevándorló, további 1,536 millió fő németországi születésű. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 20,8 milliós migrációs hátterű németországi lakosság többsége, 13,5 millió ember bevándorló. Legnagyobb csoportjuk, 48 százalékuk családi okok miatt költözött Németországba, további 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, 15 százalékuk menedékjog szerzésének szándékával, 5 százalék pedig tanulmányok folytatásának céljával. A családi okokból érkezettek csaknem háromnegyede, 72 százaléka Európából származik. Még nagyobb, 85 százalékos az európaiak aránya a munkavállalás céljával érkezettek körében. A menedékkérőként érkezett bevándorlók legnagyobb csoportja, 47 százaléka közel-keleti. A tanulmányok folytatásának szándékával érkezettek 40 százaléka Európából, 38 százaléka Ázsiából származik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.