Pesti Srácok

Megválhat az utasokat lehúzó kiszolgálójától a Wizz Air

Megválhat az utasokat lehúzó kiszolgálójától a Wizz Air

Szerződésbontással fenyegette meg a Wizz Air budapesti földi kiszolgáló cégét, a Malév Ground Handlinget, amiért az különféle jogcímeken többletdíjakat igyekszik beszedni az utasoktól. Korábban a kézipoggyászok mérete miatt kaptak sokan büntetést a ferihegyi reptéren. Kiderült, hogy a világ egyik legjobb üzlete a reptéri szolgáltatás: erre utal, hogy a Budapest Airport Zrt. adózott bevétele három év alatt az ötszörösére emelkedett, a tulajdonosok a tavalyi, huszonötmilliárd forintos nyereséget teljes egészében osztalékként vették fel, miközben fejlesztésre nem fordítottak a gigászi profitból.

Számos utaspanasz érkezett a Wizz Air légitársaság utasaitól az elmúlt hetekben azért, mert szerződéses budapesti partnere, a beléptetést végző földi kiszolgáló a megállapítottnál magasabb díjat számít fel bizonyos szolgáltatásokért – emlékeztetett hétfői cikkében a Magyar Nemzet. A légitársaság közleményben reagált a jelenségre. A Wizz Air álláspontja szerint jelenlegi működésével a Malév Ground Handling Zrt. (Malév GH) megsérti jogi kötelezettségeit, amikor a kihirdetettnél magasabb árat számít fel az utasoknak, illetve a Wizz Air kínálatában nem szereplő szolgáltatásokat értékesít számukra. A helyzet megoldása érdekében minden lehetőséget megvizsgálnak, beleértve a szerződés felmondását is. A fapados légitársaság szigorú követelményeket szab az utaskezelés területén, és ha bármely partnerük megszegi kötelezettségeit és félrevezeti a Wizz Air utasait, akkor szükség esetén jogi lépésekkel kell szembenéznie.

Ösztönzőrendszer az intézményesített lehúzás elősegítésére

Sajtóhírek szerint a földi kiszolgáló cég a légitársaság honlapján szereplő harminc euróval szemben húszezer forintot kér azoktól az utasoktól, akik elfelejtettek online becsekkolni.A Malév GH egyik munkatársa a pórul járt utasoknak úgy fogalmazott, hogy intézményesített lehúzás folyik a reptéren. Mint mondta, a nyugtákra szándékosan nem a szolgáltatás pontos nevét írják, mert így könnyebben el lehet utasítani a panaszokat. A Pénzcentrum.hu informátora szerint a cégen belül egyfajta ösztönzőrendszer működik, hogy ki tud minél többet lehúzni az utasokról. A legújabb visszaélés a Fapadosinfo.hu szerint, hogy utasok százait büntetik meg, mert a telefonra letöltött beszállókártyával kívánnak felszállni. Ezt a Wizz Air és a többi légitársaság Budapesten és a kontinens minden repterén mindig is elfogadta, ugyanakkor az utasok számára elérhető tájékoztatókban ez nem szerepel ­egyértelműen. A blog azt tanácsolja, hogy budapesti indulásnál kerüljék a telefonra letöltött beszállókártyát, a jegyet inkább ki kell nyomtatni. Emellett pontosan be kell tartani a csomagok mérethatárait. Emlékezetes, néhány éve a kézipoggyász, a kisebb méretű gurulós bőröndök ellenőrzése során voltak hasonló jelenségek. A légitársaságok szabályzatukban megszabják a fedélzetre felvihető csomagok méretét, ezeket feltüntetik a honlapjukon. Ellenőrzés céljából a check-in pultoknál méretsablont helyeznek el. Ha a csomag nem fér bele, fel kell adni, és magasabb díjak kell érte fizetni. A lap azt írja, hogy saját tapasztalataik szerint Euró­pa repterein igen ritkán méricskélik a bőröndöket; kizárólag Budapesten nézték egy időben nagyítóval, ­túlnyúlik-e a táska. Persze a szigorúság hátterében mindig a többletbevételek megszerzése állt.

PestiSracok facebook image

Gigantikus osztalékot vehettek fel a Budapest Airport tulajdonosai

Rekordösszegű nyereséget termelt tavaly a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt., hiszen 2018-ban a mérlegadatok szerint a társaság csaknem huszonötmilliárdos adózott eredményt ért el, két és félszer akkorát, mint egy évvel korábban, és ötször nagyobbat, mint 2016-ban, amikor hosszú idő után először lett nyereséges a cég – írta a Növekedés.hu-ra hivatkozva az Index. A tulajdonosok a gigászi összeget, a huszonötmilliárd forintot, vagyis a teljes tavalyi adózott eredményt osztalékként vették ki a vállalkozásból. A Növekedés.hu szerette volna megtudni a cégtől, hogy ezt az osztalékot nem tervezték e visszaforgatni a fejlesztésekhez, ám erre nem kaptak választ. Annyit azonban közöltek, hogy a privatizáció óta a Budapest Airport százharminchatmilliárd forint beruházást hajtott végre, és ők is érzik a fejlesztés szükségességét. A Liszt Ferenc repülőtéren nyújtott szolgáltatás minősége a kormányzati kommunikáció egyik állandó témája, sőt, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón az üzemeltető céggel kapcsolatban azt mondta: a legjobb az lenne, ha elmennének innen.

Forrás: Magyar Nemzet/Index; Fotó: Index

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.