Pesti Srácok

Roma holokauszt - Főhajtással emlékezett az áldozatokra Járóka Lívia

Roma holokauszt - Főhajtással emlékezett az áldozatokra Járóka Lívia

Főhajtással emlékezett a roma holokauszt áldozataira Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke pénteken, a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.

Az alelnök közleményében azt írta: kötelesség megemlékezni a második világháború során lezajlott irányított népirtás és minden hasonló, faji alapon történő gyilkosság áldozatairól, akik kizárólag származásuk miatt adták életüket. A törvények segítségével fel kell lépni a romák és más megkülönböztetett csoportok kirekesztése, valamint a faji alapú bűncselekmények ellen, és biztosítani kell ezen csoportok gazdasági és társadalmi rehabilitációját, befogadását a XXI. századi Európában.

- hangsúlyozta. Hozzátette: ehhez a tagállamoknak és az Európai Uniónak minden eszköz a rendelkezésére áll. Közölte: ennek elősegítésére "Citizenship and Anti-poverty" (állampolgárság és szegénység elleni küzdelem) elnevezéssel pártok közti munkacsoportot kezdeményezett az EP-ben, amelyhez eddig minden pártból jelezték már képviselők a csatlakozási szándékukat. Reményei szerint ezzel megvalósulhat egy pártok felett álló összefogás, amely a következő ciklusban az európai szegénység és kirekesztés elleni javaslatokkal erősítheti Európa belső egységét.

PestiSracok facebook image

1944. augusztus 2-ról 3-ára virradó éjszaka az auschwitz-birkenaui cigány tábort a Harmadik Birodalom brutális módon felszámolta. Csak ezen az éjszakán több, mint háromezer szinti és roma halt meg. Hatvanöt évvel később, 2009. augusztus 2-ának éjjelén oltották ki Balogh Mária életét és sebesítették meg súlyosan kislányát a köztudatban romagyilkosságokként elhíresült példátlan bűnténysorozat elkövetői. A gyilkosságsorozat hat életet és tucatnyi sebesültet követelt - olvasható a közleményben.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.