Pesti Srácok

Tarlós: Az ellenzék visszavágót vizionál a parlamenti választásokért

Tarlós: Az ellenzék visszavágót vizionál a parlamenti választásokért

Az ellenzék visszavágót vizionál a tavalyi parlamenti választásokért, és a fővárosi önkormányzati kampányban azt próbálják sugallni, hogy ha megnyerik a választást Budapesten, akkor leválthatják az Orbán-kormányt – mondta Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester hétfőn, a TV2 Mokka című műsorban.

A városvezető úgy látja, "revansista, indulatos hozzáállás" jelenik meg az ellenzék kampányában. Szerint ez azonban veszélyes a fővárosra nézve, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány még legalább három évig hivatalban marad. Tarlós István szerint az ellenzék ezzel a kampánnyal éppen a kormánnyal való valamiféle együttműködési lehetőségének az utolsó hídját égeti fel.

– mondta a főpolgármester, majd úgy folytatta: ami a kampányukban a városról szól, az nem hiteles. Mint kifejtette, a probléma az, hogy javarészt olyan régi politikusok beszélnek az ellenzéki kampányban – egy-két "etalonnak szánt", új és inkompetens ember mellett –, akik "a kompetenciájuk ellenére 2010 előtt már sokszor levizsgáztak". Példaként említette az általuk most szorgalmazott faültetést, miközben 2010 előtt Demszky Gábor szabaddemokrata főpolgármesterrel együtt ők vezették ezt a várost, és akkor ez nem jutott eszükbe. Akkor évente mindösszesen egy-kétszáz fát ültettek, míg "mi átlagban kétezret" – fűzte hozzá. Azt elfelejtik közölni – egészítette ki –, hogy a zuglói Pillangó parkban közel háromszor annyi fát vágtak ki, mint a Szentendrei úton terveznek. Tarlós István szerint ezek az ellenzéki politikusok nem hiteles arcok, ők hagyták az önkormányzatra a "rettenetes" adósságállományt, és az ő idejükben a város nemzetközi megítélése "a lejtő aljára csúszott".

PestiSracok facebook image

A főpolgármester a város tönkretételét hangoztató ellenzéki kritikára reagálva arra mutatott rá, hogy Brüsszelben, 2019-ben Budapest nyerte el az Európa legjobb úti célja kitüntető címet, mégpedig az elmúlt "szűk évtized teljesítményével indokolva" az elismerést. Hozzátette: úgy tűnik, Brüsszelből nem úgy látják, hogy az ő vezetése alatt tönkretették vagy rabigába hajtották volna a várost, ahol most valamiféle szabadságharcot kellene folytatni választási kampány címén. Tarlós István azt hangoztatta: stabilizálták a várost, a fejlesztések "biztos úton vannak" a közfejlesztések tanácsán keresztül, és elképzelései szerint felgyorsítják majd a környezetvédelemmel és a hajléktalansággal kapcsolatos ügyek rendezését is. Közölte azt is, hogy örül annak, hogy alig néhány óra alatt összegyűlt a főpolgármester-választáson való indulásához szükséges ajánlások több, mint kétszerese, több, mint 12 ezer aláírás.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.