Pesti Srácok

Tarlós: Destabilizálási kísérlet az ellenzéki kampány

Tarlós: Destabilizálási kísérlet az ellenzéki kampány

Destabilizálási kísérletnek minősítette az ellenzék önkormányzati választási kampányát a harmadik ciklusára készülő Tarlós István főpolgármester, aki a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta, hogy az eddig elvégzett munkának köszönhetően a jövőben lesz lehetőség a környezetvédelemre és a hajléktalanság kérdésére koncentrálni.

Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje arra a kérdésre válaszolva, milyen kampányra számít, úgy fogalmazott: ami az ellenzék részéről folyik, az nem is hasonlít önkormányzati választási kampányhoz, inkább revansista szemléletű, hevenyészett és változatosság nélküli destabilizálási kísérlet, aminek a főváros menedzselése szempontjából egyszerűen semmi értelme. Hozzátette: több telefonos jelzésből meg lehetett bizonyosodni arról, hogy a háttérben régi SZDSZ-esek közreműködésével elégedetlenség felszítására igyekeznek alapozni, de tulajdonképpen nem kis mértékben erőforrások öncélú megszerzéséről is szó van. Azt mondta, az ellenzék kampánytémája igazából nem maga a város, az azzal kapcsolatos javaslatok pedig "eléggé hiteltelenek".

– jegyezte meg Tarlós István. Közölte, Demszky Gábor szabaddemokrata főpolgármester idejében sem volt más a feladatarányos finanszírozás, mint most, a személyi jövedelemadóból sem kaptak semmivel többet vissza.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Tarlós István. A főpolgármester kijelentette: az utóbbi kilenc évben emelkedett Budapest nemzetközi presztízse, és idén kapta meg a magyar főváros épp Brüsszelből az Európa legjobb úti célja kitüntető címet; a kitüntetés indoka az évtized teljesítménye volt. Ugyancsak kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a polgármester-választások sokkal inkább személyekről szólnak, mint pártokról.

– vetette fel. Szólt arról is, hogy ellenzéki politikusok, akik régi, 2010 előtti városirányítók voltak, most egy sajtótájékoztatón valóságos zöld esőerdőt ígértek Budapestnek.

– tette fel a kérdést a főpolgármester, aki kitért arra, hogy a korábbi városvezetők nem törődtek olyan kultúrtörténeti parkokkal, mint például a Margitsziget; alig költöttek közparkok fejlesztésére, amelyre a mostani városvezetés 2015 és 2019 között 5,5 milliárd forintot fordított. Tarlós István közölte: Budapest fürdőváros, de a korábbi városvezetők egy fürdőt sem fejlesztettek, "mi most tartunk a hetediknél". Példaként említette azt is, hogy 2010-ben még 24 éves buszok, 30-40 éves villamosok, 35 éves metrók és trolibuszok jártak Budapesten. Rámutatott arra is, hogy az ő idejük alatt lett fonódó villamoshálózat, újították fel a Széll Kálmán teret és valósították meg a szelektív hulladékgyűjtést. Az árvízvédelemről szólva azt emelte ki, hogy a csillaghegyi öblözetben – konszenzussal – építik a védműrendszer két elemét; ez az utóbbi száz év legnagyobb árvízvédelmi fejlesztése Budapesten.

– mondta Tarlós István. A főpolgármester kiemelte azt is, hogy stabilizálták a város működését, beleértve a 2010-ben "romokban heverő" BKV-t, és nincs működési hitel, csak és kizárólag jól kezelt fejlesztési hitelkeret. Felújították a 3-as metró szerelvényeit, és már megtalálták a klimatizálás forrásait is, a BKV előrehaladott egyeztetést folytat a megvalósításról – tette hozzá. Tarlós István közölte: a közfejlesztési tanácson keresztül már 700 milliárd forint értékű jóváhagyott projekt van forrásbiztosítással. Ezek között szerepel a Lánchíd felújítása, a további BKV-járműcserék, a Blaha Lujza tér és a Széna tér felújítása, az Eurovelo nemzetközi kerékpárutak fejlesztése, valamint a ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása. A megvalósítás szakaszába került az elektronikus jegyrendszer is: már júniustól mobilos jegyvásárlás működik a reptéri buszon, szeptember 2-ától a hálózat egészén így lehet majd jegyeket venni, és ezek a Volán és a MÁV-Start járataira is érvényesek lesznek.

– mondta. A főpolgármester mindezeket követően kijelentette: "lesz lehetőségünk ezért a jövőben koncentrálni környezetvédelemre, hajléktalanproblémára". A környezetvédelem három fő elemét emelte ki: a közlekedést, a klímavédelmet és a zöldinfrastruktúra fejlesztését. Az ezekre vonatkozó koncepciókat kidolgozták, ezekről a Fővárosi Közgyűlés már döntött is. Kérdésre válaszolva Tarlós István azt mondta: "egy enyhe, a jelenlegi összetételben megfigyelhető többségre" számít a Főváros Közgyűlésben, de talán az eredmény ennél szorosabb lesz.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.