Áder János: Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet
Több feltétel teljesítésével Magyarország nem esélytelen a klímasemlegesség elérésére 2050-re – jelentette ki a köztársasági elnök az 57. Közgazdász-vándorgyűlés szombati záró plenáris ülésén, Nyíregyházán.
Áder János szerint ehhez többek között az áramtermelés közel száz százalékban széndioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség. Az államfő előadásában elmondta: technológiaváltás kell az úgynevezett széndioxid-intenzív iparágakban, azaz a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban, az agráriumban pedig a metánkibocsátás mérséklése, a műtrágyák hatékonyságának javítása és az erdőtelepítési program folytatása szerepel a feladatok között.
Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen
– fogalmazott Áder János. A Nyíregyházi Egyetemen tartott prezentációjában az államfő az áramtermelés átalakítása kapcsán Paks 2 megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg teljesítendő feltételekként. Mint mondta, a naperőművek energiatermelése a mostani tervek szerint – csakúgy, mint az elmúlt négy évben – minden évben megduplázódik majd; ezzel és a paksi atomerőmű új blokkjának felépítésével 2030-ra a magyarországi áramtermelés több, mint 90 százaléka széndioxid-mentes lesz. Áder János szerint javítani kell az épületek energiahatékonyságát, aminek technikai feltételei már rendelkezésre állnak. Jelezte: legalább harminc százalékos hatékonyság-javulásra lesz majd szükség, ami megítélése szerint teljesíthető lesz 2050-ig. Az államfő különösen reménykeltőnek és "izgalmas próbálkozásnak" nevezte azt a tervet, amely a távfűtési szolgáltatásnál a hőenergia egy részét a geotermikus energia segítségével szeretné megoldani.
Azt még nem lehet tudni, hogy a szén kivezetése mikor történik meg, de ez az egyik elengedhetetlen feltétele a klímasemlegességnek
– tette hozzá. A közlekedés környezetszennyezésére utalva Áder János kifejtette: az autózásban, az áruszállításban és a tömegközlekedésben is elérhetőek már az alternatív meghajtási technológiák. Vélekedése szerint a következő évek egyik kérdése már csak az lesz, hogy az elektromos, földgázüzemű és hidrogénhajtású járművek kombinációja, vagy ezek egyike tud-e uralkodóvá válni és alakítani az autógyártást és a közlekedést. A köztársasági elnök a kibocsátás mérséklése érdekében hangsúlyosnak nevezte a széndioxid-aktív iparágakban az energiaigényesség mérséklését, vagy más energiával történő kiváltását; az agráriumnál a kérődző állatok által kibocsátott metánmennyiség mérséklését sürgette. Megjegyezte: a tudósokra és a kutatókra vár annak az eljárásnak a kidolgozása, amely lehetővé teszi majd a nitrogén-műtrágyáknak a növények általi jobb hasznosítását, hatékonyságuk javítását.
Az erdőtelepítési program folytatásától azt várjuk, hogy Magyarország jelenlegi 21 százalékos erdősültsége 27 százalékra emelkedik
– mondta. Áder János kitért arra: köztudott, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének körülbelül egynegyedét kell a klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokra fordítani, de azt még nem lehet tudni, hogy a korábbi vállalásaikat nem teljesítő országok kapnak-e valamilyen szankciót, vagy valamilyen módon ösztönzi-e majd őket az unió. Hozzátette: az is kérdéses egyelőre, hogy milyen célra, milyen mértékben és eljárásrendben lehet majd igénybe venni a klímasemlegességi célok elérésére szánt forrásokat. Az európai országok klímateljesítményét és gazdasági fejlődését összehasonlítva hangsúlyozta: a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a széndioxid-kibocsátását úgy, hogy közben a magyar GDP 29 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó kibocsátás Magyarországon 5,4 tonna, ami jóval kevesebb a nyolctonnás európai átlagnál és jóval kedvezőbb az ennél is nagyobb kínai vagy amerikai adatoknál.
Amikor arról beszélünk, hogy történelmileg kinek milyen felelőssége van és mit kell tenni ahhoz, hogy a "közös hajó se süllyedjen el", akkor az elszámolások készítésekor ezt az adatot is mérlegre szükséges tenni
– figyelmeztetett. Az államfő előadásában arról is beszélt, hogy a klímaváltozás egyaránt hat a természet, a társadalom és a gazdaság működésére, amelyek egységes, egymástól el nem választható rendszert képeznek.
A klímaváltozás következményeit akkor tudjuk jól felmérni, ha képesek leszünk egyidejűleg számba venni a társadalmi tőke, a humán tőke, a természeti tőke, az épített tőke és a pénztőke változásait; ezek együttesen mutatják egy ország vagy közösség fejlődését
– jelentette ki a köztársasági elnök.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
