Pesti Srácok

Bőnyi rendőrgyilkosság: a vádlott büntetésének súlyosítását kéri a másodfokú ügyészség

Bőnyi rendőrgyilkosság: a vádlott büntetésének súlyosítását kéri a másodfokú ügyészség

Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a több ember életét veszélyeztetve minősítő körülmény megállapítását és a vádlott büntetésének súlyosítását – azt, hogy csak később lehessen feltételes szabadságra bocsátani – indítványozza a Győri Fellebbviteli Főügyészség a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében – tájékoztatta Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész hétfőn az MTI-t.

A Szombathelyi Törvényszék június 21-én Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg. A nem jogerős ítélet szerint a vádlott a házkutatást vezető, a vádlottnál lévő fegyvert észlelő, a lövések elől kitérni próbáló, a gépkarabély csőtorkolatához közel lévő rendőr alezredesre három lövésből álló sorozatot adott le, amelyek közül az egyik a sértettet a fején eltalálva megölte. A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt törvényes és megalapozott, de a vádlott terhére további minősítő körülmény is róható. Emellett a vádhatóság szerint a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a kivételesen nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a társadalomra nagy veszélyt jelentő vádlottal szemben kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás esélye a lehető legkorábbi időpontban megnyílik.

A vád szerint 2016. október 26-án Győrkös István bőnyi lakásán gépkarabélyból rálőtt a nála engedély nélkül tartott fegyverek és lőszerek miatt házkutatást tartó rendőrökre és halálosan megsebesítette az egyik intézkedő rendőrtisztet. A rendőrök viszonozták a tüzet, a támadó is megsérült.

Forrás: MTI; Fotó: Varga György/MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)