Pesti Srácok

Egyre több menedékkérő érkezik Németországba Törökországból

Egyre több menedékkérő érkezik Németországba Törökországból

Folyamatosan emelkedik a Törökországból származó menedékkérők száma Németországban; az idén már ők alkotják a kérelmezők egyik legnagyobb csoportját egy szerdán ismertetett kimutatás szerint.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) statisztikája szerint a január-augusztusi időszakban 7221 törökországi állampolgár nyújtott be első alkalommal menedékjogi kérelmet. Ez csaknem a 10 százaléka az összes – 72646 – kérelemnek. A törökországi állampolgárok így a negyedik helyen állnak a kérelmek száma alapján összeállított listán, a 26722 kérelemmel az első helyen álló szíriaiak, a 9491 kérelemmel a második legnagyobb csoportot alkotó irakiak és az utánuk 7499 kérelemmel a harmadik helyen következő nigériaiak után. A törökországi menedékkérők száma a 2016 júliusában történt puccskísérlet után ugrott meg, és az adatok arra utalnak, hogy a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette rendszer ellenzékéből kerülhet ki a kérelmezők jelentős része. Ezt jelzi például, hogy míg a kurd nemzetiségű törökországi menedékkérők száma nagyjából állandó – 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is 4300 körül volt –, a török nemzetiségűek száma a 2016-os 1197-ről 2017-ben 40099-re, tavaly pedig 6060-ra emelkedett.

– tette hozzá Karl Kopp.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)