Pesti Srácok

Ismét meghosszabbította a röszkei csatát szervező Ahmed Hamed idegenrendészeti őrizetét a bíróság

Ismét meghosszabbította a röszkei csatát szervező Ahmed Hamed idegenrendészeti őrizetét a bíróság

Meghosszabbította a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt elítélt Ahmed H. idegenrendészeti őrizetét november 14-ig a Nyírbátori Járásbíróság, így a szír férfi egyelőre Magyarországon marad. Az utóbbi hónapokban a magyar hatóságok felvették a kapcsolatot minden olyan állammal, amelyhez az elítéltnek valamilyen kötődése van, mint például Ciprus, Németország, Szíria, Szerbia, Anglia és Horvátország, de eddig egyik ország sem járult hozzá az elítélt átvételéhez.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: augusztus 27-én a magyar hatóságok ismét megkeresték a ciprusi hatóságokat a külföldi állampolgár visszavétele érdekében, de válasz még nem érkezett a megkeresésre. A kedden meghozott döntés szerint a bíróság megállapította, hogy a kiutasítás végrehajtásához szükséges okmányok beszerzése a külföldi hatóságok eljárása miatt húzódik el. Az utóbbi hónapokban a magyar hatóságok felvették a kapcsolatot minden olyan állammal, amelyhez az elítéltnek valamilyen kötődése van, mint például Ciprus, Németország, Szíria, Szerbia, Anglia és Horvátország, de eddig egyik ország sem járult hozzá az elítélt átvételéhez, Ahmed Hamed pedig megtagadta annak az okmányigénylő adatlapnak a kitöltését, ami úti okmánnyal történő ellátásához szükséges lenne – közölte Resán Dalma.

A szír férfit a Szegedi Törvényszék egy esztendeje terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése miatt öt év börtönbüntetésre ítélte és tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A szabadságvesztésbe beszámították Ahmed Hamed letartóztatásban töltött, csaknem három éves idejét. Idén januárban a férfit – negyven hónap letöltése után – feltételes szabadságra bocsátották, azonban ténylegesen nem szabadult, mert a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a kiutasítás végrehajtása miatt elrendelte az idegenrendészeti őrizetét, amit a bíróság azóta rendszeresen meghosszabbít. Ahmed Hamed négy éve a rendőrség által lezárt röszkei határátkelőhely szerb oldalán összegyűlt több száz fős tömeg tagjaként a Magyarország területére történő szabad bejutás érdekében mikrofonba beszélve, folyamatosan, több alkalommal a határ megnyitását követelte a lezárt határ védelmét ellátó rendőröktől. Erőszakra, követelőzésre semmi szüksége nem lett volna a férfinak, aki ciprusi útlevele birtokában, annak felmutatása mellett jogszerűen beléphetett volna Magyarország és az Európai Unió területére. A zavargások idején vezéralakként folytatott tevékenysége azért kapta a legsúlyosabb terrorcselekmény minősítést, mert Ahmed Hamed nemcsak kiabált és hangosbemondón keresztül zsarolt, fenyegetőzött, irányította a tömeget, hanem fizikálisan is bántalmazta, kövekkel, üvegekkel dobálta meg a határt védő rendőröket; a történtekkor húsz rendőr és tizenöt újságíró is megsérült. A nyomozáskor több konkrét adat is előkerült arról, hogy Ahmed Hamed nem békés szándékkal érkezett az országba. A vádiratban is szerepelt, hogy fegyveres kiképzést kapott, és amikor letartóztatták, több európai ország által kiállított útlevél is volt a zsebében, a telefonján pedig olyan tartalmakat találtak, amelyek szintén azt igazolják, hogy szélsőséges nézeteket vall. Adatok vannak arról is, hogy Budapesten, a Keletinél többször találkozott Salah Abdeslammal, a párizsi robbantóval.

Forrás: MTI/PS; Fotó: Police.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)