Pesti Srácok

Kelemen Hunor: Regionális együttműködésekben kell gondolkodniuk a magyaroknak

Kelemen Hunor: Regionális együttműködésekben kell gondolkodniuk a magyaroknak

Regionális együttműködésekben kell gondolkodniuk a Kárpát-medencében élő magyaroknak – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy, a témában rendezett konferencián, pénteken, Nyíregyházán.

Kelemen Hunor A testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című program keretében tartott rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta: Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megye együttműködésében nagyon jó az irány, az elmúlt évtizedben egymás után valósultak meg a határ mindkét oldalán a közös egészségügyi, infrastrukturális és kulturális fejlesztések.

– hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor az októberi magyarországi helyhatósági választásokra kitérve utalt arra: az RMDSZ régóta tartó és nagyon kiegyensúlyozott kapcsolatot alakított ki a Fidesz-KDNP-vel.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a szövetségi elnök.

Harrach Péter, a KDNP alelnöke a tájékoztatón a nemzetegyesítés érdekében történt intézkedésekre kitérve elmondta: a kormány 2010 és 2014 között a nemzetpolitika alapjait rakta le, 2014 és 2018 között pedig a szülőföldön való boldogulásnak a lehetőségét teremtette meg például a kettős állampolgárság bevezetésével. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetői tisztségét is betöltő politikus szavai szerint a 2018-tól 2020-ig szóló nemzetpolitikai célnak az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség növelése tekinthető, ennek megvalósítására pedig a hatékony intézményhálózat a garancia. Harrach Péter kiemelt jelentőségűnek nevezte a regionális együttműködést az egymással fizikailag is érintkező anyaországi és határon túli magyar területek között, hozzátéve: ennek a nemzetpolitika fontos kiegészítő elemévé kell válnia.

Forrás: MTI; Fotó: PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)