Pesti Srácok

Mintegy 1500 áldozatot követelt a kánikula Franciaországban

Mintegy 1500 áldozatot követelt a kánikula Franciaországban

Franciaországban mintegy 1500 haláleset köthető a júniusi és júliusi kánikulához a francia egészségügyi tárca vasárnapi tájékoztatása szerint, ami tizede a 2003-as hőhullámkor regisztráltnak, jóllehet idén a melegrekordok országszerte megdőltek.

– mondta Agnès Buzyn egészségügyi miniszter a France Inter francia közrádióban. A tárca közleménye szerint a júniusi kánikulában 567-en, júliusban pedig 868-an veszítették életüket, ami összesen 1435 halálesetet jelent. Franciaországban június 28-án megdőlt az abszolút melegrekord, amikor is az ország déli részén található Hérault megye több pontján is 46 fokot mértek, júliusban pedig a hőmérő higanyszála több nagyvárosban is 40 fok felé emelkedett. Párizsban például július 25-én 42,6 fokot mértek, ami abszolút rekordnak számít. Összességében az ország hatszáz pontján végzett hivatalos mérések egyharmadánál dőlt meg az abszolút melegrekord július végén.

PestiSracok facebook image

– emlékeztetett a miniszter.

– hangsúlyozta Agnès Buzyn, kiemelve az egészségügyi intézmények, az önkormányzatok, az egyesületek és az idősekkel foglalkozó szervezetek tevékenységét. A közös fellépésnek köszönhetően a kórházak sürgősségi osztályainak leterheltsége is csak alig 2-3 százalékkal nőtt a kánikulai napokon. Az 1500 haláleset több, mint fele a 75 év feletti emberekre vonatkozik, de a tájékoztatás szerint minden korosztály érintett; tíz esetben kültéri munkahelyen dolgozó férfi vesztette az életét.

A legtöbb halálos áldozatot követelő nyár 2003-ban volt Franciaországban, amikor is augusztus 4. és 18. között csaknem 15 ezren veszítették életüket a hőség miatt, elsősorban a fővárosban és környékén.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.