Pesti Srácok

Varga Mihály: Kiemelkedő a gyógyszeripar szerepe Magyarországon

Varga Mihály: Kiemelkedő a gyógyszeripar szerepe Magyarországon

A magyar gazdaságban a gyógyszeripar a bruttó hazai össztermék (GDP) 6 százalékát adja, az ágazat árbevételében 38 százalék a hozzáadott érték aránya – jelentette ki Varga Mihály pénteken, Körmenden, az Egis Gyógyszergyár Zrt. 5 milliárd forintos beruházással megvalósult új üzemcsarnokának avatóján.

A pénzügyminiszter azt mondta: a magyar gazdasághoz szorosan kötődő német gazdaság teljesítménye az elmúlt egy évben jelentősen lassult.

– közölte Varga Mihály. Az Egis körmendi beruházását a miniszter kiváló példának nevezte arra, hogy a kormány miként képzeli el az európai uniós és hazai források elköltését.

PestiSracok facebook image

A csúcstechnológiát jelentő gyár innovatív fejlesztésekkel magas hozzáadott értéket termel, ami növeli a hazai és a külpiaci értékesítést is. A galenikus – vagyis nem szilárd anyagú – gyógyszerkészítményeket előállító üzem felépítéséhez és termékfejlesztéséhez a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán, a Szegedi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont együttműködésével nyert támogatást az Egis.

– jelezte a miniszter. Kitért arra is, hogy a jelenlegi európai uniós ciklusban 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, és a korábbi 16 százalék helyett az összeg legalább 60 százalékát szánjuk gazdaságfejlesztési célokra. Ebben a legfontosabb pályázati forrás a Ginop, amelynek 2500 milliárd forintos kerete például a nálunk négyszer nagyobb lakosságú Lengyelországéval azonos. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatási és innovációs fejlesztéseire szánt keretből már 1481 milliárd forintot kifizettek 18 500 vállalkozásnak, amelyek 7500 új munkahelyet teremtettek, több, mint 250 milliárd forint saját önerőt is felhasználva. Varga Mihály ismertetése szerint az elmúlt 9 évben talpra állt a magyar gazdaság, kifejezetten jó a teljesítménye: a második negyedévben például az Európai Unió tagállamainak legnagyobb növekedését, 5,2 százalékot ért el.

– sorolta a pénzügyminiszter.

Hodász István, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója elmondta: az 50 éve alapított körmendi üzemükben kezdetben gyermektápszereket készítettek, majd az 1980-as években csomagoló- és tablettázóüzem épült, a 2000-es évek elején pedig kutatás-fejlesztési egységet hoztak létre éppen a galenikus készítményekre alapozva. Ma mintegy 700 embert foglalkoztatnak Körmenden; az üzem adja az Egis teljes exportjának felét. A Ginop-program keretében 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő forrást nyert el a vállalat, a kormánytól pedig 950 millió forint beruházási támogatást kaptak. Az összesen 5 milliárd forintos beruházás révén 4000 négyzetméteres üzem épült. Itt 2020 elejétől 36 gyógyszerkészítményt gyártanak, évente 20 millió egységet, amelynek több, mint 80 százalékát exportálják.

– fogalmazott a vezérigazgató. Hozzátette, hogy tovább fejlesztenek Körmenden: új gyógyszercsomagoló-üzemet építenek, bővítik a tablettázóüzemet, továbbá új, onkológiai készítmények előállítására szolgáló egységet is építenek, amelyhez 1,7 milliárd forint támogatást nyertek egyedi kormánydöntés alapján. A munkaerő folyamatos utánpótlására helyben duális szakmunkásképzést is indítottak, amelynek jelenleg 23 tanulója van.

Bebes István, Körmend polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a városban lakó minden harmadik család kötődik valamilyen formában a helyben legnagyobb foglalkoztatónak számító Egis-hez. A gyógyszergyár, valamint a GYSEV Zrt. és az önkormányzat együttműködésében éppen a gyógyszerüzem avatója napján adták át azt az új vasúti átjárót, amely az üzem biztonságosabb megközelítését teszi lehetővé.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)