Pesti Srácok

A brit alsóház elnöke nem engedélyezte a hétfői szavazást a Brexit-megállapodásról

A brit alsóház elnöke nem engedélyezte a hétfői szavazást a Brexit-megállapodásról

Nem engedélyezte a londoni alsóház elnöke, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást a kormány hétfőn szavazásra terjessze a ház elé. Boris Johnson miniszterelnök már szombaton beterjesztette a kormányindítványt a csütörtök-pénteki EU-csúcson véglegesített új megállapodás általános jóváhagyására. Ez lett volna az első lépés az egyezmény részletes vitája és törvénybe iktatása felé.

A brit alsóház azonban a szombati rendkívüli ülésnapon elfogadott egy módosító indítványt, amelynek értelmében el kell halasztani a szavazást a Brexit-megállapodás formális jóváhagyását célzó kormányindítványról mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot, köztük az egyezmény teljes jogi szövegét a brit parlament törvénybe nem iktatja. Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás, de Johnson hétfőn ismét megpróbálta az alsóház elé terjeszteni a jóváhagyási indítványt. John Bercow házelnök azonban hétfőn kora este közölte, hogy ezt nem engedélyezi. Bercow azzal indokkal döntését, hogy a mostani indítvány tartalmában megegyezik a szombatival, a tervezetek ismétlődő beterjesztése érdemi változtatás nélkül viszont ellentmond a parlamenti precedensjognak, amelynek alapja egy 415 évvel ezelőtti parlamenti határozat. Az alsóház elnöke nem először hivatkozik az 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre, amely szerint ugyanazon parlamenti ülésszakon belül ugyanazt az indítványt ugyanazzal a tartalommal nem lehet egymás után többször a törvényhozás elé terjeszteni. Bercow márciusban ugyanennek a több, mint négy évszázaddal ezelőtti határozatnak az alapján tiltotta meg az akkori miniszterelnök, Theresa May vezette kormánynak, hogy a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-megállapodás nem sokkal korábban elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze. Azt a kilépési egyezményt az alsóház végül háromszor leszavazta, és Theresa May a nyáron jórészt emiatt lemondott. A kormányzó Konzervatív Párt az ő utódjaként választotta vezetőjévé és így miniszterelnökké Boris Johnsont.

A mostani brit kormány célja szombaton és hétfőn is az lett volna, hogy az alsóház még a részletes jogi vita előtt egyszerű, "igen vagy nem" jellegű elvi szavazással döntsön a Brexit-megállapodásról. Szombaton ezt akadályozta meg a részletes jogi vitát és a megállapodás jogi elemeinek törvénybe iktatását előresoroló módosító indítvány elfogadása, hétfőn pedig John Bercow házelnök precedensjogi hivatkozású elutasító döntése. A szombaton elfogadott módosító indítvány beterjesztőinek elsődleges célja annak megakadályozása volt, hogy Johnson vagy a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora – amelynek tagjai közül sokan a megállapodás nélküli Brexitet támogatják – a Brexit-egyezmény elvi jóváhagyása után elhúzza a jogi érvényű instrumentumok törvénybe iktatását akár a jelenleg érvényes jövő csütörtöki Brexit-határidőig. Ennek megakadályozását szolgálta az a szeptemberben elfogadott ellenzéki kezdeményezésű törvény is, amely szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. A törvény előírása alapján – mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült – Johnsonnak aznap kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását 2020. január 31-ig.

A Downing Street hétfő este beterjesztette a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásáról szóló jogi tervezetet, és erről második olvasatban – az első olvasat a brit parlamenti eljárásrend alapján maga a beterjesztés – várhatóan kedden vitáznak és szavaznak is a képviselők. Jóváhagyó szavazás esetén kezdődhet a részletes vita a jogi szövegről és a várhatóan számos módosító indítványról, amelyek között szerepelhet újabb népszavazás kiírása, vagy az, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU vámuniójában. Ha a képviselők elvetik a törvénytervezetet, az majdnem biztosan a Johnson által elért Brexit-megállapodás végét jelentené, és ebben az esetben nagy valószínűséggel előrehozott választások következnének.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Rejtélyes cég tűnt fel Szombathelyen és sorra kapja a megbízásokat a várostól: végrehajtások sora és a szakmai tapasztalat hiánya sem akadály

Exkluzív 2022 szeptember 11.
Kisebb botrányt váltott ki a minap Szombathelyen, hogy a Savaria Karnevált, amely mellesleg Közép-Európa legnagyobb történelmi rendezvénye, nem a korábbi, már sokszor bizonyított cég biztosította. Az új megbízott vállalkozó biztonsági őrei - akiket alvállalkozóként vontak be - botrányosan viselkedtek a látogatókkal. A megyei napilap számolt be róla, hogy az őrök obszcén kifejezésekkel illették az embereket, nyomdafestéket nem tűrő trágárkodással ürítették ki éjjel 1 órakor a borok utcáját. A Savaria Történelmi Karnevált mostanáig rendszeresen biztosító Marcus Security szombathelyi partnere szerint politikai indíttatás és bosszú áll a váltás hátterében és nem mellesleg más munkákat is elvettek tőlük, úgy hogy szakmai eredményeik magukért beszélnek. Még ennél is izgalmasabb, hogy kik kapták a Marcus Security helyett a munkát. A három 30-as éveiben járó fiatal, akik érdekeltségébe a város által nem is csak a Savaria Karneválra leszerződtetett cég mögött egészen elképesztő cégháló bontakozik ki, már becsődölt cégekkel, végrehajtások sorával. És feltűnik a színen egy korábbi baloldali országgyűlési képviselő-jelölt is.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.