Pesti Srácok

Áder János a német államfővel egyeztetett Athénban

Áder János a német államfővel egyeztetett Athénban

A 14 uniós ország által megalakított Kohézió barátai csoport még a V4-es országoknál is erősebb érdekérvényesítésre nyújt lehetőséget, így jó esély van arra, hogy a kohéziós forrásokból való részesedésünk is megmaradjon, és a klímavédelemhez szükséges forrásokból is megkapja Magyarország az őt illető részt – nyilatkozta Áder János köztársasági elnök a közmédiának, miután Athénben találkozott Frank-Walter Steinmeier német államfővel szombaton. A két államfő az Arraiolos-csoport athéni tanácskozása után tartott megbeszélést.

Áder János elmondta: a német államfővel egyetértettek abban, hogy továbbra is indokolt az Európai Unió kohéziós alapjainak eredeti rendeltetése, azaz, hogy az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását segítsék. Jelenleg 20 ilyen fejletlen régiója van az uniónak, ebből négy Magyarországon.

– mondta. Ismertetése szerint az unió mostani pénzügyi javaslata a legfejletlenebb tagállamokat, régiókat érintené a legkellemetlenebbül, ezért azt nem tekintik igazságosnak és szolidárisnak. Ezért a Kohézió barátai csoport minden fórumon próbál változtatni a jelenlegi pénzügyi javaslaton. Hozzátette: "ugyancsak jogos az a másik célkitűzésünk, hogy a klímavédelemre is megfelelő forrásokat biztosítsunk, de nem mehet az egyik a másik rovására". Elmondta, hogy a megbeszélésen szó volt arról is, hogy a német vállalatok előszeretettel ruháznak be Magyarországon, mert a gazdasági szabályozások szempontjából kiszámítható országnak tekintik, ahol megfelelő színvonalú a munkaerő.

PestiSracok facebook image

– ismertette az államfő.

– jelentette ki Áder János. Közölte azt is, hogy a migráció témája a szombati megbeszélésen nem került szóba, ami jó hír, hiszen ez azt jelenti, hogy a magyar-német kapcsolatokban ez a kérdés nem szerepel a legfontosabb három kérdés között.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.