Pesti Srácok

Brexit – A huszonhetek jóváhagyták az újabb brit halasztási kérelmet

Brexit – A huszonhetek jóváhagyták az újabb brit halasztási kérelmet

Az Európai Unió huszonhét tagállama jóváhagyta a Brexittel kapcsolatos brit halasztási kérelmet hétfőn – jelentette be az Európai Tanács elnöke a Twitteren. Donald Tusk közölte: 2020. január 31-ig elhalasztják az Egyesült Királyság kiválását az Európai Unióból.

A huszonhetek brüsszeli EU-nagykövetei egyhangúlag megegyeztek a jelenleg érvényes október 31-ei határidő rugalmas kiterjesztéséről. Tusk közölte: nem lesz szükség soron kívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történik a jóváhagyás. Szakértők szerint az úgynevezett rugalmas halasztás lényegében azt jelenti, hogy amennyiben esetleg korábban sikerül a brit kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés ratifikálása, akkor a szigetország tagsága akár november 30-án, vagy december 31-én is megszűnhet. Az ülés csak tizenöt percig tartott, miután Emmanuel Macron francia elnök a Boris Johnson brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetése után vasárnap jelezte, hogy országa nem torpedózza meg a döntést. Franciaország korábban azon az állásponton volt, hogy egy rövidebb halasztás megfelelőbb lenne. Sok múlhat azon, hogy miként szavaz hétfőn a brit törvényhozás az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Boris Johnson múlt kedden bejelentette, hogy kormánya szünetelteti a kiválási megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a szerződés általános alapelveit, de leszavazta az annak jóváhagyására kidolgozott rendkívül feszes menetrendet. Johnsont törvény kötelezi arra, hogy a határidő kiterjesztését kérelmezze 2020. január 31-ig.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.