Pesti Srácok

Egyelőre elállnak felmondásuktól a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet baleseti sebészei

Egyelőre elállnak felmondásuktól a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet baleseti sebészei

Egyelőre elállnak október 1-jei, azonnali hatályú tömeges felmondásuktól a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet baleseti sebészei, akik az MTI-hez kedden eljuttatott közleményükben a döntést azzal indokolták: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Csiki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára ígéretet tett arra, hogy a kormányzat az önkormányzati választás után dönt a Magyar Traumatológus Társaság (MTT) és az Emmi által közösen elkészített tervezetről, és szeptember 1-jéig visszamenőleg korrigálja a finanszírozást. Az intézet orvosai az MTT tagjaiként továbbá elfogadják szakmai szervezetük álláspontját, és október 31-ig haladékot adnak a szükséges kormányzati intézkedésekre.

Keddi közleményükben a traumatológusok ezt írták: bíznak abban, hogy a minisztériummal közösen elkészített tervezetet – az ígéreteknek megfelelően – a kormányzat kedvezően bírálja el. Az érintettek hangsúlyozták, hogy nyilatkozatuk és az orvosok eddigi tevékenysége minden szempontból független bárminemű politikai törekvéstől, kizárólag a magas szintű sérült-betegellátás biztonságát tartják szem előtt. Az MTT pénteken azt közölte, hogy a társaság az Emmi-vel közösen kidolgozta a traumatológiai ellátás finanszírozásának módosítását. Tájékoztatásuk szerint ennek megvalósítására az egészségügyi tárcától határozott ígéretet kaptak. Az Emmi – szintén pénteki – közleményében elismerésre méltónak nevezte azt a hozzáállást, amelyet a Magyar Traumatológus Társaság közgyűlése által megválasztott tárgyaló bizottság a tárcával tartott, eredményesen zárult egyeztetéseken tanúsított. A Népszava korábbi információja szerint a kórház hatvannyolc baleseti sebésze pénteken rendkívüli felmondást helyezett kilátásba, ha a kormányzat nem teljesíti korábbi ígéreteit.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.