Kásler: Tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatbázisa
Tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatbázisa: január 1-jéig minden magánegészségügyi szolgáltatónak és fogorvosnak csatlakoznia kell hozzá, és június 1-jétől adatot is kell rögzítenie a felhőbe – közölte az emberi erőforrások minisztere szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
Kásler Miklós az eseményen elmondta, hogy ezzel a lépéssel elérik az országos lefedettséget, és a csatlakozott egészségügyi ellátást nyújtók száma huszonötezerre emelkedik. A miniszter felidézte: az EESZT csaknem két évvel ezelőtti indulásakor több, mint tízezer egészségügyi szolgáltató – közfinanszírozott kórházak, járóbetegellátók, háziorvosok és házi gyermekorvosok – csatlakozott; huszonhatezer orvos és tizenháromezer gyógyszertár lépett a rendszerbe, amelyben kétszázezer betegadatot, ellátást rögzítenek naponta és nyolcszázezer e-receptet kezelnek. Az informatikai felhőalkalmazáshoz tavaly csatlakozott azon magánellátók köre, amelyeknek a különböző implantátum-regiszterekbe van jelentési kötelezettségük. Kásler Miklós nagy jelentőségűnek nevezve a fejlesztést. Elmondta: a bővítés célja, hogy a magán- és az állami szolgáltatók között azonnali információcsere valósuljon meg, láthatók legyenek a különböző ellátóknál keletkezett betegadatok, amelyek később a diagnosztikához és a terápiához is elengedhetetlenek.
A miniszter az egészségügyi innovációs fejlesztések témájában beszélt az öt nemzeti program gerincét adó országos intézetekről is: az országos kardiológiai intézetben júliusban elindulhatott az érsebészeti tevékenység annak minden hátterének kialakításával, emellett a radiológiai terápia is elindulhatott a legkorszerűbb műtéti beavatkozásokkal, a fejlesztések révén létrejön egy két műtőből álló érsebészeti blokk, valamit egy tízágyas részleg és egy szubintenzív osztályt is kialakítanak. A diagnosztika is fontos szerephez jut: ennek a fejlesztéséhez kardioCT-t és kardioMR-t telepítenek az országos intézetbe. A fejlesztésekkel olyan műtéti eljárásokat vezethetnek be, amelyeket Magyarországon még nem csináltak, de az eddigi beavatkozásokat is a legkorszerűbb technológia mellett végezhetik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a sebészek érsebésszé átképzésének támogatására hirdették meg a Bakay Lajos-ösztöndíjat, amelyre eddig húszan jelentkeztek.
Ez biztosítani fogja, hogy a budapesti érsebészeti centrumok folyamatos ügyeleti ellátásban működhessenek jövőre
– emelte ki a miniszter. Az onkológia területére térve a tárcavezető elmondta: az Országos Onkológiai Intézet (OOI) az egyetlen Közép- és Kelet-Európában, amely intézmény a legmagasabb akkreditációt nyerte el. Az intézet dolgozta ki 1993-ban a rákkontroll-programot, amely a helyzet elemzésén túl a beavatkozás összes lehetőségét is meghatározta. A prevenció területén a kutatási lehetőségek egyik iránya a korai diagnosztika, és hat kutatóosztály működik az intézetben a daganatellenes szerek kiválasztásában, tesztelésében, preklinikai vizsgálatokban. A miniszter kitért arra, hogy a sugárterápia technológiai fejlesztése megtörtént az OOI-ban, az Uzsoki Kórházban, a salgótarjáni Szent Lázár Kórházban és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban. Kásler Miklós a kardiológia, és az onkológia területén is elengedhetetlennek nevezte az egészségügyi informatikai hátteret, amely egy sor adatbázist létrehozva – például tumorbank, genomikai és klinikai adatbázis – lehetővé teszi a kísérleti eredmények nyomon követését, adatfeldolgozását, betegadatok rendszerezését. A miniszter megemlítette a nemrég megalakult Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémiát, amely húsz ország részvételével jött létre, és összefogja az onkológia területén meglévő tudásanyagot, amely révén – azt az országok egymással megosztva – jelentős lépés érhető el a megelőzésben és a kezelésben.
Ez a fórum lehetőséget ad a régiós országoknak ahhoz, hogy a rákos megbetegedéseket vissza lehessen szorítani, de az országok közötti közös munka megjelenhet például a gyógyszerinnovációban és klinikai kutatásokban is
– hangsúlyozta a miniszter. A tárcavezető az orvosegyetemek fejlesztéséről szólva kifejtette: 2014 és 2020 között számos klinikai fejlesztésre nyílt lehetősége ezen intézményeknek, tizenhatmilliárd forint értékben, de intézményi létszámbővítésre 7,1 milliárd forintot, képzési programokra 4,4 milliárd forintot, betegbiztonság növelésére 9,4 milliárdot vagy orvostechnikai eszközökre 1,7 milliárd forintot fordíthattak uniós egészségügyi pályázatok révén. Kásler Miklós szerint azok a célkitűzések és elképzelések, amelyeket letettek a kormány asztalára és amelyektől az új egészségkultúra meghonosodását várják, reálisak.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
