Pesti Srácok

Lengyelországban erősödött a kormánypárt a parlamenti választásokon

Lengyelországban erősödött a kormánypárt a parlamenti választásokon

A lengyel parlamenti választáson tanúsított magas részvétel cáfolja, hogy Lengyelországban bármilyen gond lenne a demokráciával – szögezte le hétfői sajtóértekezletén Andrzej Duda államfő. A lengyel elnök arra utalt, hogy a választáson az 1989-es rendszerváltás óta rekordmagas, az előzetes eredmények szerint hatvan százalékot meghaladó részvételt rögzítettek. "Megmutattuk, hogy Lengyelországban demokrácia van" – jelentette ki Duda, utalva feltehetőleg lengyel ellenzéki politikusok ezzel ellentétes értelmű nyilatkozataira, valamint a Varsóval szemben elindított európai uniós jogállamisági eljárásra.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt győzelmét Duda "rendkívül látványosnak" nevezte, rámutatva, hogy 1989 óta egyetlen lengyel párt sem ért el ilyen magas támogatást. Ez a legutóbbi, az adatok 99 százalékos feldolgozottságán alapuló részeredmények szerint 43,7 százalékot tesz ki. Arra vonatkozóan, hogy a parlamenti választások után gyakorlatilag már megkezdődik az elnökválasztást megelőző kampány, Duda megerősítette korábbi, saját jelöltségére vonatkozó nyilatkozatait.

– fogalmazott. Felmérések szerint Duda, akit 2015-ben a PiS jelöltjeként választottak meg államfőnek, jelenleg a legesélyesebb az elnökválasztás lehetséges jelöltjei közül.

PestiSracok facebook image

A lengyel sajtó egyébként a választások utáni nap a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) győzelméről és mérsékelt megerősödéséről, illetve az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) gyengüléséről ír az előző napi parlamenti választások eredményeit értékelve. A kommentárok felhívják a figyelmet arra is, hogy az új összetételű szejmben az eddiginél szélesebbé válik a "politikai spektrum". A PiS újabb választási győzelmét az tette lehetővé, hogy a KO vezető erejének, a Polgári Platformnak (PO) nem sikerült a kormánypárt valódi alternatívájaként megjelennie – értékelte a várható választási eredményt a német tulajdonú onet.pl hírportálon Andrzej Stankiewicz. Szerinte nehezen képzelhető el, hogy Grzegorz Schetyna, a PO elnöke "felébredne, és a belátható jövőben győzelemre vezetné pártját". A kommentátor szerint a PiS győzelme "nem elsöprő". Bár a párt az exit poll szerint 6 százalékkal többet kapott, mint az előző, 2015-ös választáson, az ellenzéki tömörülések összességének nagyobb választói támogatása miatt mandátumszáma hasonló lehet a korábbihoz. A baloldal és a Lengyel Parasztpárt (PSL) viszont örül eredményének, amely jobb, mint az előző választáson volt – állapítja meg Stankiewicz.

A PiS-szel szemben kritikus Rzeczpospolita című napilap szerint a választási eredményt az határozta meg, hogy a kormánypárt "a kampány egyetlen napját sem aludta át", miközben a KO "elpazarolta alaptőkéjét". A PO és a vele szövetségben induló Modern (Nowoczesna) kisebb támogatásra tett szert, mint négy évvel ezelőtt összességében, amikor külön indultak – mutat rá a kommentátor, Michal Szuldrzynski. Szerinte ez annak jele, hogy "lassan lejár a Grzegorz Schetyna vezette liberális ellenzék ideje". A szejmben a választás nyomán a teljes politikai spektrum – a kormánypárt mellett a baloldal, a liberálisok, a mérsékelt kereszténydemokraták és a nacionalista jobboldal képviselve lesz – állapítja meg Szuldrzynski, aki szerint az alsóház ennek nyomán a politikai vita "nagyon pluralista" színterévé válik.

A Do Rzeczy című konzervatív hetilap kommentátora, Piotr Semka szerint a parlamenti választási eredmény fényében nem látható olyan jelölt, aki a jövő évi elnökválasztáson komoly kihívója lehetne a PiS jelöltjeként 2015-ben megválasztott Andrzej Dudának. A KO színeiben – Semka szerint – Malgorzata Kidawa-Blonska indul majd, aki a mostani választáson a vezető ellenzéki tömörülés kormányfőjelöltje volt. Grzegorz Schetyna nem fog lemondani a PO elnökségéről, Kidawa-Blonska lojalitását kihasználva, és a tömörülés "nehéz helyzetére" hivatkozva egy "kemény magot" próbál majd kialakítani maga körül – vélte Semka. Szerinte a PO kampányát támogató Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európai Tanács leköszönő elnöke "jelentős reményeket ébresztett személyével", ezért Semka szerint éppen ő lett – a párton belül korábban Schetyna riválisa – "a PO vereségének okozója".

Rafal Chwedoruk politológiaprofesszor a Polsat News kereskedelmi hírtévében kiemelte: a PiS a rekordmagas részvétel mellett a legnagyobb mértékű győzelmet érte el a rendszerváltás utáni lengyel választások történetében. Ezzel legitimációt nyert eddigi politikája folytatásához. A mandátumkiosztási rendszer miatt azonban várhatóan kisebb lesz az alsóházi többsége, mint amilyet feltehetőleg szeretett volna – állapította meg a professzor.

Forrás: MTI; Fotó: EPA/PAP/Radek Pietruszka

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.