Pesti Srácok

Markus Söder marad a CSU elnöke

Markus Söder marad a CSU elnöke

Megerősítették tisztségében Markus Södert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét pénteken a párt müncheni kongresszusán. A politikus egyedüli elnökjelöltként a szavazatok 91,3 százalékát kapta meg. Ez jelentős erősödés januárhoz képest, amikor a CSU rendkívüli kongresszusán ugyancsak egyedüli jelöltként a szavazatok 87,4 százalékát megszerezve vette át a párt vezetését Horst Seehofer jelenlegi szövetségi belügyminisztertől.

Markus Söder – aki 2018 márciusa óta Bajorország tartomány miniszterelnöke, és ebben a tisztségben is Horst Seehofert követte – a szavazás előtti beszédében a párt megújításának folytatását sürgette. Bíztatta a küldötteket, hogy fogadják el a szervezet és a működés átalakítására készített 75 pontos tervet, amellyel a vezetés reményei szerint a CSU "XXI. századi néppárt" lesz. A terv legfőbb gondolatai a fiatalítás, a nők szerepének erősítése, a tagság szélesebb körű bevonása a pártéletbe és a digitalizáció lehetőségeinek kihasználása. Szerepel benne a többi között, hogy az elnökség legalább egy tagjának 40 év alattinak, az alsóbb szintű vezető testületekben pedig legalább egy tagnak 35 év alattinak kell lennie. Az indítványban javasolják azt is, hogy az elnökségre vonatkozó úgynevezett női kvótát az eddigi 40 százalékról emeljék 50 százalékra.

A politika tartalmát illetően a legnagyobb változás a környezet- és klímavédelem ügyének hangsúlyosabb képviselete. Ezt jelzi például, hogy Markus Blume főtitkár beszédében kiemelte: míg az ellenzéki Zöldek politikája csupán üres szólamok sora, a CSU tesz is a környezet és az éghajlat védelméért, így a szombatig tartó tanácskozásuk az első "klímasemleges" – az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátásától mentes, illetve a kibocsátást klímavédelmi lépésekkel ellensúlyozó – pártkongresszus Németország történetében. Markus Söder is a Zöldeket emelte ki elsősorban a vetélytársak közül, hangsúlyozta, hogy a baloldali irányultságú ökopárt a CSU első számú ellenfele. Erőteljesen bírálta a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki erejét, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot is, amelyben szavai szerint egy szélsőjobboldali, alkotmányellenes szárny is működik. Mint mondta, az AfD-vel nem lehet "normális demokratikus párbeszédet" folytatni, amíg nem válnak meg a "szellemi gyújtogatóktól".

Markus Söder azután vette át az elnöki tisztséget Horst Seehofertől, hogy a CSU a 2018 októberében tartott tartományi parlamenti (Landtag-) választáson 1950 óta a leggyengébb eredményt – 37,2 százalékot – érte el, és elveszítette abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben. A párt akkori vezetése a választást felvezető kampányban sokáig a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a berlini vezetés menekültügyi politikájának kritikájára összpontosított. A menekültügy körüli viták a szakítás szélére sodorták a CDU/CSU pártszövetséget. Azonban a CSU új vezetése rendezte viszonyát a CDU-val, amelyben ugyancsak vezetőváltást hajtottak végre: Angela Merkelt 2018 decemberében Annegret Kramp-Karrenbauer követte az elnöki tisztségben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Philipp Gülland

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?