Pesti Srácok

Meghaladja a százat az iraki tüntetések halottainak száma

Meghaladja a százat az iraki tüntetések halottainak száma

Legalább 104 ember vesztette életét és több, mint hatezren megsebesültek Irakban az október eleje óta tartó országos tüntetéssorozaton – közölte vasárnap Szaad Maán vezérőrnagy, az iraki belügyminisztérium szóvivője az állami televízióban közvetített sajtótájékoztatóján.

Maán szerint a biztonsági erők nyolc tagja is a halottak között van.

– tette hozzá a szóvivő. Maán azt állította, hogy a kormányerők nem lőttek közvetlenül a tüntetőkre, s vizsgálatot jelentett be a több, mint száz halálos áldozatot követelő lövéseket leadó elkövetők kilétének megállapítására. Azt hangoztatta, hogy nem az iraki biztonsági erők, hanem "rosszakarók" lőttek a tüntetőkre és a rendvédelmi szervek tagjaira egyaránt a pénteki megmozduláson. Mint mondta, a legtöbb ember a szívébe vagy a fején kapott találatot. Egyben elítélte a sajtóorgánumok székhelyei elleni támadásokat.

PestiSracok facebook image

A zavargások egyik újabb fejleményeként támadás érte a sajtóorgánumokat is. Maszkos fegyveresek lerohanták az al-Arabíja szaúdi pánarab televízió bagdadi székhelyét, megverték a tévé munkatársait és tönkrezúzták a berendezéseit is, mielőtt elmenekültek volna a helyszínről. Hasonló támadás érte a tüntetésekről beszámoló Dazsla és az NRT kereskedelmi televíziókat is.

Irak több városában kedd óta zajlanak tüntetések a munkanélküliség, a kormányzati korrupció és a hiányos közszolgáltatások miatt. Vasárnap egy rövid viszonylagos nyugalmat követően iraki katonák a Szadrváros nevű keleti kerületben csaknem háromszáz tüntető irányába adtak le lövéseket. A főleg fiatal irakiakból álló tiltakozók a mellékutcákba és egy alacsony fal mögé húzódva kerestek menedéket, mivel a hadsereg elállta a főutat. Az AP amerikai hírügynökség szerint a katonák a tiltakozók feje fölé céloztak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.