Pesti Srácok

Zágrábnak a schengeni csatlakozáshoz biztosítania kell határai védelmét és a nemzetközi jog betartását a szlovén külügyminiszter szerint

Zágrábnak a schengeni csatlakozáshoz biztosítania kell határai védelmét és a nemzetközi jog betartását a szlovén külügyminiszter szerint

Horvátország akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha biztosítja határainak védelmét, megállítja az illegális bevándorlást, és tiszteletben tartja a nemzetközi jogot – hangsúlyozta Miro Cerar szlovén külügyminiszter szerdán Ljubljanában, Stef Blok holland külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Szlovénia többször összefüggésbe hozta Horvátország schengeni csatlakozásának kérdését a két ország határvitája ügyében hozott választott bírósági ítélettel, amelyet Zágráb elutasít, és helyette kétoldalú megállapodást szorgalmaz. A két nyugat-balkáni ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, és a határvita miatt Szlovénia sokáig hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A vitának is szerepe volt abban, hogy Brüsszel úgy döntött: ezentúl egyetlen ország sem csatlakozhat az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem rendezi határvitáit a szomszédaival.

A határvita témája Marjan Sarec szlovén kormányfő és Charles Michel belga miniszterelnök, az Európai Tanács leendő elnöke szerdai ljubljanai tárgyalásán is felmerült. Sarec egy, a választott bírósági döntésre vonatkozó kérdésre válaszolva diplomatikusan úgy fogalmazott: tudja, hogy Michel olyan politikus, aki tiszteletben tartja a jogállamiságot és védelmezi az EU alapértékeit, és meg van győződve arról, hogy az Európai Tanács elnökeként is ilyen marad. Charles Michel december 1-jétől tölti be az Európai Tanács elnökének tisztségét, ljubljanai látogatása része a hivatalátvétel előkészítésének. Előzőleg Berlinben és Rómában tárgyalt.

Forrás: MTI; Fotó: dpa

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)