Pesti Srácok

A Debreceni Egyetem is a világ legjobbjai között

A Debreceni Egyetem is a világ legjobbjai között

A Debreceni Egyetem először került fel a brit Times Higher Education (THE) társadalomtudományi felsőoktatási rangsorára – közölte szerdán az egyetem sajtóirodája.

Közleményük szerint a 2020-as szakterületi rangsor alapján a 720 felsőoktatási intézmény között a DE a 301-400. helyen szerepel. A társadalomtudományi rangsorban az egyetemeknek a kommunikáció és médiatudomány, a politológia és nemzetközi tanulmányok, a szociológia és a földrajz oktatásában, kutatásában mutatott teljesítményét értékelték. Az elbírálásnál öt szempont alapján hozták meg a döntést. Vizsgálták a felsőoktatási intézmények oktatási, kutatási, publikációs teljesítményét, továbbá a tudáshasznosítást és az egyetemek nemzetköziségét is. A DE a legtöbb pontot a publikációknál szerezte – írták a közleményben.

A DE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem szintén a 301-400. helyen szerepel a rangsorban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 401-500. helyre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig az 501-600. helyre került. A listát a Massachusetts Institute of Technology vezeti, második a University of Oxford, harmadik pedig a Harvard University lett. A THE 2020-as szakterületi rangsorai közül elsőként a bölcsészettudományi felsőoktatási listáját hozta nyilvánosságra, amely a világ 536 felsőoktatási intézményének bölcsészettudományi képzéseit rangsorolja. Ezen az Eötvös Loránd Tudományegyetem – az ELTE október eleji tájékoztatása szerint – továbbra is egyetlen magyar egyetemként a 301-400. helyen szerepel, megőrizve tavalyi pozícióját.

A bölcsészettudományi rangsorban az egyetemek művészet, előadó-művészet, formatervezés, idegen nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem, filozófia, teológia, építészet és régészet területén mutatott teljesítményét értékelték. A listát idén is a Stanford Egyetem vezeti, míg Cambridge a második, Oxford pedig a harmadik helyen szerepel. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) a negyedik lett, az ötödik helyet pedig a Harvard szerezte meg. A lista első húsz helyét jobbára amerikai és brit egyetemek foglalják el, az élbolyba más országokból csak a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem, a Torontói Egyetem és a francia Université Paris Sciences et Lettres került be. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora augusztusban, az intézmény tanévnyitóján azt mondta, hogy az SE a Times Higher Education 2019-es listáján a 41. helyen áll Európában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.