Pesti Srácok

A német alkotmánybíróság szerint a gyilkosoknak is jár az "újrakezdés" lehetősége az interneten

A német alkotmánybíróság szerint a gyilkosoknak is jár az "újrakezdés" lehetősége az interneten

Újabb népszerűtlen ítéletet hozott a német alkotmánybíróság: állásfoglalásuk szerint egy gyilkosságért 1982-ben elítélt férfinak is joga lehet ahhoz, hogy a neve ne bukkanjon fel az internetes keresésekben – írja a BBC-re hivatkozva az Index.

A gyilkosság a nyolcvanas években komoly sajtóvisszhangot keltett: a szóban forgó férfit akkor életfogytiglanra ítélték, amiért az Apollonia nevű vitorláshajó fedélzetén megölt két embert és súlyosan megsebesített egy harmadikat. Húsz évvel később, 2002-ben kiszabadult a börtönből, és most azt mondja: szeretné, ha a családnevét nem kötnék össze többet az általa elkövetett bűnténnyel. A férfi 2009-ben szembesült az interneten a róla szóló cikkekkel, amelyekben az általa elkövetett gyilkosságról tudósítanak. Ez indította el a folyamatot, amelynek végén a német alkotmánybíróság mondta ki: a férfinak joga van ahhoz, hogy ne legyen közismert a múltja. A kérelmét akkor, harminc évvel a gyilkosság után a szövetségi legfelsőbb bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy az információszabadság előrébb való, mint a személyi jogok védelme. Két évvel később, 2014-ben viszont az Európai Bíróság egy hasonló ügyben arra szólította fel a spanyol Google-t, hogy ne dobja fel a keresőmotor azokat a találatokat, amikben szerepel a bírósághoz forduló spanyol elítélt neve. Erre alapozva a német alkotmánybíróság határozata szerint mindenkinek joga van az internetes lábnyomának az eltüntetésére és az újrakezdéshez, de azt is megállapították, hogy a médiának is joga van ahhoz, hogy ne töröljék ki utólag az archívumokban elérhető cikkeikből a neveket. Ez azt jelenti, hogy ha az elítélteket zavarja, hogy a nevükre keresve az általuk elkövetett bűncselekményről szóló cikkeket dobnak fel a netes keresők, akkor ezeket a keresőmotorokat szólíthatják majd fel arra, hogy ne listázzák a találatok között az archív cikkeket.

Forrás: Index; Fotó: 888

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)