Pesti Srácok

Beindult az embercsempészet: közel négyszáz menekült számára kértek kikötést Olaszországban az őket szállító „civilhajók”

Beindult az embercsempészet: közel négyszáz menekült számára kértek kikötést Olaszországban az őket szállító „civilhajók”

Kétszáztizenöt személy tartózkodik az Ocean Viking, hetvenhárom az Open Arms és hetvenkilenc az Aita Mari nevű NGO-hajón, amelyek felhívást intéztek Olaszországhoz, minél előbbi kikötést kérve – jelentette az olasz sajtó pénteken.

Az Ocean Viking a francia SOS Méditerranée és az Orvosok Határok Nélkül nem kormányzati szervezetek közös hajója, amely augusztustól már többször megfordult a líbiai és az olasz partok között. Majdnem négy hónap alatt több, mint hatszáz bevándorlót hozott az olaszországi kikötőkbe. Az Open Arms-t a hasonló nevű spanyol nem kormányzati szervezet (NGO) működteti. Az Aita Mari az azonos nevű, szintén spanyol NGO hajója, amely egy év szünet után november 12-én indította újra tevékenységét a Földközi-tengeren.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (OIM) közlése szerint a líbiai harcok kiújulásával, az utóbbi 48 óra alatt több, mint 600-an indultak útnak a líbiai partokról tíz különböző csónakkal vagy kisebb hajóval. Ezekből egy csónaknak sikerült eljutnia egészen a dél-olaszországi Lampedusa szigetéig. Egy másik csónaknak a péntekre virradó éjszaka a máltai hatóságok nyújtottak segítséget. További, migránsokkal teli csónakokat a líbiai partiőrség tartóztatott fel. Ezzel egy időben az olasz hatóságok a délnyugat-olaszországi Crotone vizein egy vitorlás hajót tartóztattak fel 31 migránssal: a hajó a törökországi Bodrumból hat nap alatt tette meg az utat. A hajó két fős orosz legénységét őrizetbe vették.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.