Az Európai Bizottság szakértői szerint a magyar ügyészség eredményes a korrupció elleni harcban
Míg az ellenzék szinte folyamatosan ostorozza a Polt Péter vezette ügyészséget, az Európai Bizottság hazánkban járt szakértői csoportja megállapította, hogy a magyar ügyészség kifejezetten eredményes a korrupció elleni harcban. Az OLAF 2018-as éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (36%) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45%-ában emelt vádat 2012 és 2018 között.
Az Európai Bizottság Manfred Bergmann vezette szakértői az Európai Szemeszter keretében érkeztek Magyarországra, amelynek során november 21-én Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a hivatalában fogadta a delegáció tagjait. Az Európai Bizottság szakértői megállapították, hogy a magyar ügyészség eredményeket ért el a korrupció elleni küzdelem területén, és ígéretes trendek mutatkoznak – írja közleményében a Legfőbb Ügyészség. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a nemzetközi együttműködés kapcsán kiemelte, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint, az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.
Az OLAF 2018-as éves jelentése szerint, a magyar ügyészség az uniós átlagot (36%) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45%-ában emelt vádat 2012 és 2018 között. Az OLAF a magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években. 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban 4, míg 2019-ben eddig még egy sem. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – írják.
A korrupciós bűncselekmények száma az előző évihez képest emelkedett; a bűncselekménycsoporton belül mind a hivatali, mind a gazdasági vesztegetések száma nőtt. Az emelkedés hátterében döntően több, sorozatjelleggel elkövetett bűncselekmény, illetve a mind eredményesebb felderítés áll. Az ügyészség munkájának hatékonyságát jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. Az elmúlt 10 év számadatait összevetve megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9%-ában utasították el a feljelentést és 38,8%-ában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok a 2016. évre 7,6%-ra és 25,7%-ra estek vissza. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya jelentősen magasabb-a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva a korrupciós bűncselekmények esetében. Az elmúlt tíz év átlagában az összes korrupciós cselekmény 58,1%-a vádemeléssel fejeződött be. (Az összes vádemelést tekintve ez az arány: 2015-ben 52%, 2016-ban 55% volt.)
A legfőbb ügyész felhívta az EU szakértőinek figyelmét arra, hogy az Európai Bizottságnak, illetve tagállamainak nincs egységes definíciója az úgynevezett "magas szintű korrupcióra". Dr. Polt Péter kiemelte, hogy a többször hivatkozott, úgynevezett korrupció-érzékelési mérések kapcsán az Állami Számvevőszék kutatása rámutatott, hogy a különböző ilyen módszerek eltérnek egymástól és tudományosan nem kellően megalapozottak.
Vezető kép: MTI/Mohai Balázs
