Berlin egy éven belül átalakítaná az EU menekültügyi rendszerét

A szövetségi belügyminisztérium elképzelése szerint a 2015-ös menekülthullám nyomán kirobbant viták miatt évek óta húzódó menekültügyi reformot a 2020 júliusában kezdődő német soros EU-elnökség idején kell megvalósítani. A német soros elnökség és az Európai Bizottság német vezetésének kettőssége kedvező körülményeket biztosít. "Ha most (2020 második félévben) nem sikerül, akkor nem sikerül soha" – fogalmazott egy magas beosztású minisztériumi tisztségviselő. A tárca tervei szerint az utóbbi hónapokban készített reformjavaslathoz elsőként a várhatóan decemberben hivatalba lépő új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot és a legbefolyásosabb EU-tagországokat kell megnyerni. Ezután a német soros elnökség és a bizottság együttműködésével keresztül kell vinni az Európai Parlamenten a javaslat alapján készülő jogszabálytervezeteket, amelyeket a parlamenti döntés után a tagországi kormányokat összefogó testület, az EU Tanácsa is elfogad, és így kötelező érvényű uniós jogszabályokká válnak.

Az új rendszer legfőbb eleme, hogy az EU-ba a menedékjog megszerzésének szándékával igyekvő embereket fel kell tartóztatni a közösség külső határán, és meg kell vizsgálni, hogy kaphatnak-e menedékjogot. Az esetleges biztonsági kockázatokat is feltérképező előzetes vizsgálatot négy hét alatt kell elvégeznie az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) alapjaira felépítendő új intézménynek, az Európai Uniós Menekültügyi Ügynökségnek (EUAA). Akár a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel is biztosítani kell, hogy a beutazni szándékozó személyek ne távozzanak a külső határról a vizsgálat lezárása előtt – áll a tárca javaslatában, amely szerint a menedékjog megszerzésére esélytelen embereket vissza kell utasítani vagy vissza kell szállítani hazájukba a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezet közreműködésével. A második elem, hogy a menedékjogra eséllyel pályázó embereket a menedékjogi eljárás lefolytatása céljából szét kell osztani a tagországok között egy kvóta szerint, amelyet két fő tényező, a lakosság nagysága és az ország gazdasági teljesítőképessége alapján határoznak meg. A javaslat harmadik sarkalatos eleme a menedékkérők EU-n belüli vándorlása, az úgynevezett másodlagos migráció elleni fellépés megszorítások egész sorával. Így például elhelyezés és ellátás csak abban az országban jár, ahol az illető menedékjogi eljárását a kvóta alapján le kell folytatni, és amennyiben mégis átvándorol egy másik országba és újabb menedékjogi kérelmet nyújt be, külön vizsgálat nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell szállítani az ügyében illetékes tagállamba.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy a javaslattal szemben heves ellenállás várható a menedékkérők befogadását pártoló erők részéről éppen úgy, mint a menedékkérők előtti bezárkózást, az "Európa erőd" felépítését szorgalmazó és a kvóták szerinti szétosztást elutasító erők részéről. Mint írták, a javaslat készítői nem is számítanak arra, hogy valamennyi tagállam részt vesz majd a kvótaszisztéma működtetésében, de úgy vélik, már az is "áttörés" lenne, ha a nagyobb tagországokat és néhány kisebb tagállamot be lehetne vonni a kvótaalapú szétosztásba, a többiek pedig pénzzel vagy személyzettel támogatnák a külső határ védelmét, amely az új menekültügyi rendszerben az eddiginél is összetettebb és költségesebb feladat lenne.

Forrás: MTI; Fotó: MTI