Pesti Srácok

Elhalasztották a magyar műholdak mára tervezett fellövését

Elhalasztották a magyar műholdak mára tervezett fellövését

A földi állomás további tesztelése érdekében elhalasztották a mára tervezett műholdfellövést – olvasható a SMOG–1 Facebook-oldalán. Hamarosan startolhat Magyarország második és harmadik műholdja, amelyekett a Műegyetem hallgatói és oktatói építettek. A fellövést élőben lehet majd követni az interneten. Az újabb időpontot egyelőre nem jelentették be. A Smog-műholdak küldetésének célja a digitális tv-adók által az űrbe kibocsátott elektromágneses szennyezés feltérképezése alacsony földkörüli pályáról. A fejlesztési munkálatokat lehetőség szerint hazai erőforrásból, egyetemi hallgatók bevonásával valósítjuk meg – olvasható a fejlesztők által működtetett közösségi oldalon.

Magyarország első műholdja, a Masat–1 2012-ben kapott startlehetőséget az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétájának első küldetésében. A Masat–1 pikoszatellit volt, fejlesztése közel négy évig folyt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék együttműködésében. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állását követően gyűjtötte a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a földi állomásra továbbított későbbi feldolgozásra. Az első magyar műhold 1062 napig működött.

A héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ezen a héten a magyar űripar történelmének második és harmadik műholdját is fellövik egy új-zélandi platfromról. A miniszter azt is mondta: sokan nem is tudják, hogy az űrkutatás terén mekkora szellemi potenciállal rendelékezik Magyarország.

Vezető kép: Facebook/SMOG–1

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Róna Pétert és édesanyját az amerikai katonai elhárítás vitte Amerikába – A mama korábban a CIC tolmácsaként dolgozott

A Hálózat 2022 február 19.
Folytatjuk Róna Péter történetét. A külkeres szál után jön a CIA-t érintő rész. Róna Péter két interjúban elárulta, hogy édesanyja az amerikai katonai hírszerzésnek vagy kémelhárításnak dolgozott. A CIC-nek. Tolmácsként. Érthető, ha ’56 után is az amerikai szolgálat segített neki és fiának Amerikába jutni. Sőt, ott jó munkához segítették az asszonyt. Róna Péter után 1961-ben – elmondása szerint – az FBI szaglászott; átment a teszten, mert ezután szerinte a Fehér Háznak dolgozott. Tizenkilenc évesen, az egyik ellenséges országból érkezve. Ami biztos: ezt látva nagyon-nagyon megbízhatónak tartották.