ITM-államtitkár: A kormány Magyarország energiafüggőségének csökkentésén dolgozik
A kormány Magyarország energiafüggőségének csökkentésén dolgozik; ezt szolgálja egyebek mellett a 2030-ig terjedő nemzeti energiastratégia kialakítása is, amelyben kiemelt szerepet kap az áramtermelés dekarbonizációja – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden, Budapesten.
Kaderják Péter az Országgyűlés fenntarthatófejlődés-bizottságában tartott előadásában közölte: a paksi atomerőműnek és a megújuló energiaforrások felhasználásának köszönhetően jelenleg a magyar villamosenergia-termelés 60 százaléka karbonsemleges. Ezt az arányt részben a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával, részben újabb megújuló energiaforrások (főként naperőművek) bevonásával drasztikusan kívánják növelni 2030-ig. Kiemelte: tavaly a GDP 4,9 százalékkal emelkedett, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent. Az államtitkár szerint az adatok azt mutatják, hogy a kormány olyan klímapolitikai lépéseket tesz, amelyek a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak.
Kaderják Péter a klímavédelem nemzetközi helyzetéről elmondta: az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekvő tendenciát mutat; a problémát csak olyan globális összefogással lehet kezelni, mint például a párizsi megállapodás volt, amelyet 195 ország aláírt, 187 pedig már ratifikált is. A helyzet megoldása azonban az Amerikai Egyesült Államok és Kína miatt is nehézkes. A globálisan a második legnagyobb szennyezőnek számító Egyesült Államok idén novemberben jelezte, hogy ki akar lépni a megállapodásból, és vélhetően ez a lépés 2020. november 4-én fog megtörténni. Kínában pedig a gazdasági recesszióra válaszolva olyan gazdaságfejlesztési terveket dolgoztak ki (például újabb szénerőművek építése), amelyek nincsenek összhangban a párizsi vállalásokkal.
Az államtitkár szerint mindezek miatt kiemelten fontos, hogy az Európai Unió vezető szerepet tölt be a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az unió 2018-ban 74,4 milliárd eurót fordított erre a célra, ami a globálisan erre a területre összpontosított forrásoknak több, mint a 40 százaléka. Kaderják Péter hozzátette: a tagállamok most részben a 2030-ra kitűzött célok elérése érdekében tett vállalások felülvizsgálatával és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérésének a lehetőségével foglalkoznak. A magyar kormány álláspontja szerint a 2050-es klímasemlegesség megvalósításánál figyelembe kell venni a versenyképesség megőrzését, a tagállami sajátosságokat, valamint biztosítani kell a tagállami szuverenitást az energiamixről szóló döntésekben.
Az államtitkár Schmuck Erzsébet (LMP), a bizottság elnökének kérdésére válaszolva kifejtette: a kibocsátás-csökkentés mértékét tekintve a 2008-as gazdasági válság valóban jót tett a klímavédelemnek, a Magyarországon az elmúlt években hozott intézkedések azonban megmutatták, hogy a gazdasági növekedés és a klímavédelem együtt, egymást támogató módon is megvalósulhat. Példaként a tavalyi GDP-emelkedést és az üvegházhatású gázok kibocsátásának ehhez kapcsolódó csökkentését említette.
Az államtitkár előadását követően a bizottság ellenzéki javaslatokról tárgyalt, egyebek mellett a klímavészhelyzet országos szintű kihirdetéséről és a klímaügyi- és fenntarthatósági minisztérium felállításáról. A bizottság azonban leszavazta ezen előterjesztések tárgysorozatba vételét.
Forrás: MTI
