Pesti Srácok

Spanyolország vasárnap negyedik parlamenti választását tartja négy éven belül

Spanyolország vasárnap negyedik parlamenti választását tartja négy éven belül

Spanyolország vasárnap negyedik parlamenti választását tartja négy éven belül, amelynek tétje, hogy sikerül-e feloldani a belpolitikai patthelyzetet és kormányt alakítani. A közvélemény-kutatások szerint arra lehet számítani, hogy a szavazás lezajlása után sem lesz könnyebb a kormányalakítás, mert egy párt sem szerez az önálló kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget a parlamentben.Ráadásul ezt a többséget nem lehetne elérni csak a baloldali vagy csak a jobboldali pártok esetleges együttműködésével sem.

A felmérések azt mutatják: ahogy a legutóbbi, áprilisi választáson, most is a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerhet, de tavasszal szerzett mandátumaihoz képest gyengébb vagy legfeljebb azonos eredménnyel. A spanyol politikai elemzők úgy vélik, hogy ha a választás végeredménye az előrejelzéseknek megfelelően alakul, akkor a pártoknak meg kell barátkozniuk egy esetleges nagykoalíció gondolatával, amit egyelőre elutasítanak. Spanyolországban még sosem volt példa nagykoalícióra, ahogy koalíciós kormányra sem. Csakhogy a politikai paletta egyre töredezettebb, egyre több párt van jelen nagyobb támogatottsággal, miközben a döntéshozatalhoz szükséges abszolút többség megszerzésének esélye egyre kisebb, így a választási győzelem nem jelenti automatikusan az irányítás megszerzését. Ez a helyzet vezetett ahhoz, hogy április után most novemberben megismételjék a választást.

A szombati, elmélkedés napjának nevezett kampánycsendet követően a szavazóhelyiségek vasárnap reggel 9 órától este 20 óráig lesznek nyitva az ország összesen 8131 településén és városában. A 34,8 millió választásra jogosult 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról dönthet. A választás zavartalan lebonyolítása érdekben Katalóniában megerősítették a biztonságot, a belügyminisztérium több ezer rendfenntartót csoportosított át az ország más területeiről. A hatóságok rendbontásoktól tartanak, mert Katalóniában három hete folyamatosak a tüntetések, és a hétvégére is megmozdulások várhatók. Katalóniában azután kezdődtek a demonstrációk, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság október 14-én kilenc katalán függetlenségi politikust ítélt 9 és 13 év közötti börtönbüntetésekre a két évvel ezelőtt alkotmányellenesen megrendezett népszavazás miatt. A katalán krízis a választási kampány fő témája. A jobboldali ellenzéki pártok gyengekezűséggel vádolják a szocialista ügyvezető kormányt. A konzervatív Néppárt (PP) szerint ha a szavazás nem lesz zavartalan Katalóniában, azért Pedro Sánchez ügyvezető kormányfő lesz a felelős.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE/Jesus Diges

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.