Szánthó Miklós: A jogállamisági vita sosem aludt ki
A CEU három korábbi oktatója hosszú cikkben reagált Varga Judit igazságügyi miniszter jogállamisággal kapcsolatos írására: válaszukban párhuzamot vonnak Magyarország megregulázása és a társadalomra veszélyes bűnözők megbüntetése között. Hogy egy újra kibontakozó „jogállamiság-vitáról” van-e szó, vagy valami egészen másról, arról Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját kérdezte a Mandiner.
A jogállamiságról szóló vitával kapcsolatban Szánthó Miklós elmondta, hogy az igazából sosem aludt el; a német-belga duó, illetve az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban is gőzerővel dolgozott újfajta mechanizmusokon, hogy hogyan lehetne „értékelni” a jogállamiságot a különböző uniós tagállamokban. Ezt üdvözli is az a három, korábban a CEU-n oktató vagy előadó tanár, akik egy valóban pökhendi válaszcikket jelentettek meg a magyar igazságügyi miniszter publikációjára.
A balliberális politikai gondolkodásról szólva az igazgató kifejtette azt is, hogy a nyílt társadalom híveinek egymásra történő folytonos és körkörös át- és visszahivatkozása bevett „szakmai eszköz”; ebben nincs semmi meglepő, ezt professzionális módon építették ki, befolyásolási eszköztáruknak ez egy erős eleme. Mint mondta, a CEU-s oktatók a Freedom House, az Amnesty International, a World Justice Project vagy a nemzetközi IDEA intézet anyagaira hivatkoznak, amelyek mind kapcsolódnak a nyílt társadalom hálózatához, de állításaikat alátámasztandó citálják a New York Times, a Washington Post vagy az Economist írásait is. És persze a Bizottság, az EBESZ meg az Európa Tanács dokumentumait – csakhogy ha megnézzük ezeket, akkor azt kapjuk, hogy ezen intézetek, újságok és szervezetek lábjegyzeteiben szintúgy egymásra, illetve CEU-s véleményekre mutató linkek vannak.
A kör zárt és belterjes, de a kívülálló számára „szakmainak nagyon megalapozottnak” tűnik. Pedig egyszerűen arról van szó, hogy a szóban forgó személyek és szervezetek elkötelezettek egy adott, liberális, kozmopolita, progresszív értékrendszer mellett, ami az egymással végül valahol fuzionáló nemzetközi entitások fokozottabb hatalomgyakorlásában látja a „Jó rend” alapját
– fogalmazott.
Forrás: Mandiner; Fotó: Origo
