Pesti Srácok

9 iszlamista merényletet akadályoztak meg Németországban

9 iszlamista merényletet akadályoztak meg Németországban

A német biztonsági szervek kilenc iszlamista indíttatású terrortámadást akadályoztak meg a legutóbbi nagyszabású merénylet, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron elkövetett tömeges gázolás óta, ebből kettőt az idén novemberben – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) adatai alapján.

– mondta a Welt a Sonntagnak a BKA iszlamista terrorizmussal foglalkozó részlegének vezetője, Sven Kurenbach. A világ legveszélyesebb terroristájaként számon tartott al-Bagdadi az amerikai hadsereg egy különleges egységének októberben Szíriában végrehajtott rajtaütése közben felrobbantotta magát, mielőtt a katonák elfoghatták volna.

PestiSracok facebook image

– mondta a BKA részlegvezetője. Kifejtette, hogy a trend az "egyszerű elkövetési eszközök" alkalmazása felé mutat; így például a lőfegyvereknek kevéssé volt szerepe azokban a merénylettervekben, amelyeket az utóbbi időszakban lepleztek le.

A BKA – a legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv – elnöke, Holger Münch egy október végén tett nyilatkozatában még arról beszélt, hogy a 2016. decemberi berlini támadás óta hét iszlamista merényletet akadályoztak meg. Alig három héttel később, november 12-én Offenbachban csaknem 170 rendőr mozgósításával elfogtak három férfit – két török és egy macedón származású német állampolgárt –, akiket terrorcselekmény előkészítésével gyanúsítanak. Egy héttel később, november 19-én Berlinben egy szíriai férfit fogtak el; őt ugyancsak iszlamista indíttatású terrortámadás tervezésével gyanúsítják.

– nyilatkozott Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a Welt am Sonntagnak. Hozzátette, hogy az utóbbi években folyamatosan fejlesztették a hatóságokat.

– mondta a miniszter.

Berlinben 2016. december 19-én történt iszlamista terrortámadás. Az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt, aki egy elrabolt kamionnal belehajtott a német főváros nyugati részének központjában, a Breitscheid téren felállított karácsonyi vásáron szórakozó tömegbe. A támadásban 12 ember meghalt, csaknem 100 megsebesült. Az IÁ nevében gyilkoló szélsőséges iszlamista a merénylet után elmenekült az országból, és néhány nappal később meghalt az olaszországi Milánó egyik elővárosában, rendőrökkel folytatott tűzharcban. Ugyanezt a vásárt szombat este két gyanúsan viselkedő férfi miatt kiürítették és átfésülték. A 350 rendőr mozgósításával végrehajtott műveletben nem találtak veszélyre utaló jeleket. A gyanúsnak tartott két férfit igazoltatták, majd elengedték. Az akció elején arra gyanakodtak, hogy egyikük körözött iszlamista lehet. Végül kiderült, hogy névhasonlóság miatt félreértés történt.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.