A Magyar Nemzeti Bank a zöld növekedés mellett foglal állást
A jövőben a zöld beruházások szerepét kell erősíteni, új típusú gondolkodásra van szükség; a zöld növekedési pályán elérhető egy környezetileg fenntartható gazdasági bővülés, amely nem követeli meg a gazdasági növekedés későbbi drasztikus visszafogását – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kedden, Budapesten, a jegybank sajtótájékoztatóján.
A jegybank legújabb, Növekedési jelentés című kiadványának bemutatása kapcsán Balatoni András igazgató jelezte: fenntartható, zöld növekedési modellre kell átállítani a világgazdaság, és benne a magyar gazdaság fejlődését; úgynevezett irányított technológiai váltásra lesz szükség. Kiemelte: az ENSZ szakembereinek számítása alapján egy ilyen pályán globális szinten 2050-ig éves átlagban 4 százalékos gazdasági növekedés jelezhető előre, ami magasabb, mint a jelenlegi trendek folytatódását bemutató, alternatív forgatókönyvekben szereplő 2,5-3 százalékos érték. Balatoni András rámutatott: az elmúlt évszázadokban soha nem látott fejlődést ért el az emberiség, ennek azonban nagyon jelentős környezeti kárai voltak, hozzátéve, hogy a környezeti hatások rövid és hosszú távon akadályozzák a további növekedést, ezért egy új, zöld növekedési pályára kell állítani a világgazdaságot. Jelezte: napjainkban nem az a fő kérdés, mint a '80-as években, hogy elfogy az olaj, hanem az, hogy megőrizzük a biodiverzitást, a tiszta ivóvizet és a tiszta levegőt. Felhívta a figyelmet arra, hogy kétszer annyi erőforrást használ fel a Föld lakossága egy év leforgása alatt, mint amennyit képesek vagyunk megtermelni, vagyis ez a jelenség már közel kétszer ekkora bolygót igényelne.
A levegőben lévő szén-dioxid mennyisége még sosem volt olyan magas, mint napjainkban
– jelezte az MNB igazgatója.
A szénhidrogén alapú növekedés zsákutca; a másik modell az, hogy zöld növekedési pályára állunk át. Ha folytatódik a szénhidrogén alapú modell, akkor a klímaváltozás miatt emelkedni fog a vízzel borított területek aránya, csökken a kalászos gabonák átlaghozama
– sorolta Balatoni András.
A zöld iparágak előretörése miatt a gazdaság széndioxid-kibocsátása a jelenlegi mintegy 37 milliárd tonnáról 20 milliárd tonnára mérséklődhet
– tette hozzá.
A jövőben fel kellene futtatni a zöld beruházásokat, így ebben a forgatókönyvben éves szinten 650 milliárd dollárt kellene kizárólag az energiahatékonyságot előmozdító és a széndioxid-intenzitást csökkentő beruházásokra költeni globális méretekben
– mutatott rá Balatoni András.
A számítások alapján a zöld beruházások éves növekedési ütemének 5 százalék körül kellene alakulnia, és átlagosan a GDP 2 százalékát kellene kitennie, a felzárkózó gazdaságokban ennél is többet, akár a GDP 5 százalékát is
– olvasható az MNB jelentésében.
Forrás: MTI
