Pesti Srácok

Ankara januárban dönt török csapatok Líbiába küldéséről

Ankara januárban dönt török csapatok Líbiába küldéséről

A török parlament januárban napirendre tűzi a hadsereg Líbiába küldését – jelentette be csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, hangsúlyozva, hogy a támogatást a tripoli székhelyű, nemzetközileg elismert líbiai egységkormány kérte. A héten korábban Ibrahim Kalin elnöki szóvivő már jelezte: Ankarának szüksége lehet egy olyan törvényre, amely lehetővé teszi török csapatok Líbiába küldését.

Erdogan szerdán előre be nem jelentett látogatásra érkezett Tunéziába, ahol egyebek közt a líbiai helyzetről is tárgyalt Kaisz Szaíd frissen megválasztott tunéziai államfővel. Két héttel korábban Szaíd megbeszéléseket folytatott Fájez esz-Szarrádzzsal, a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány miniszterelnökével. A török kormány novemberben írt alá biztonsági és katonai együttműködési megállapodást Tripolival, kiváltva Görögország és más államok bírálatát. A megállapodást – amelynek értelmében líbiai kérésre Törökország katonai kiképzőszemélyzetet és felszerelést küldhet Líbiába – decemberben a líbiai egységkormány és a török parlament ratifikálta. Törökország az ENSZ fegyverembargója ellenére már korábban is küldött katonai támogatást Szarrádzs kormányának.

A kőolajban gazdag észak-afrikai ország Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta gyakorlatilag káoszba süllyedt, és egymással rivalizáló fegyveres csoportok igyekeznek megszerezni az ország minél nagyobb része fölött az ellenőrzést. A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftár tábornok április 4-én indította meg csapatait az ENSZ által elismert kormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.