Az elmúlt másfél évben teljesen átrendeződött az ellenzéki térfél
Továbbra is a Fidesz-KDNP a kormányzó párt Magyarországon, amely megőrizte erősségét és stabilitását. Az ellenzéki pártok között azonban jelentős változások figyelhetők meg, a szocialisták meggyengültek, a DK erősödött, és a Momentum is felkerült a politikai palettára. A magyar ellenzék átrendeződött, a szocialisták jelentős arányú szavazatokat veszítettek, a DK ugyanakkor növelte támogatóinak számát – erről beszélt Simon János politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A legmeglepőbb fordulat azonban a Momentumnál történt, a párt hirtelen ugrott fel magas irányba, és megjelent a politikai palettán. A pártnak sikerült megszólítania az ifjúságot, amelyet mobilizálni tudott
– tette hozzá. Galló Béla politológus szerint egyértelmű, hogy a DK lett a vezérpárt az ellenzéki oldalon, és a párt elkezdte elvonni az MSZP szavazótáborát. Egyetértett a Momentum megerősödésében is, és megemlítette a Jobbikot is, amely még a 20 százalékot sem éri el jelenleg. A párt néppártosodási folyamata meggyengült, és ez által jelentős választói tömegeket veszített el. Galló Béla azt is elmondta, hogy számszerűsítve ugyanakkor nem nőtt az ellenzék tábora, de az átrendeződés lényeges. Szerinte az ellenzéki oldal alapvető problémája, hogy össze nem illő elemekből áll.
Az átrendeződés 2018-ban kezdődött
Simon János szerint ez az átrendeződés 2018-ban indult el, amikor a Fidesz-KDNP kormányzó pártnak megszűnt a jobboldali oldalszárnya. Így kétpólusúvá vált a magyar politikai rendszer: az egyik oldalon a kormányzó pártok, a másik oldalon pedig az ellenzék foglal helyet. Megjegyezte: ez még nem látszott annyira az európai parlamenti választások idején, az önkormányzati választásoknál már annál inkább. Mint mondta, ennek a kétpólusú rendszernek számos következménye van az ellenzéki oldalon.
Nincs konkrét programjuk, és hiányzik az alkotási szándék is. Azt ugyanakkor megtanulták, hogy csak összefogással tudnak győzelmet aratni egy-egy területen. Ez a folyamat volt látható az önkormányzati választások alkalmával is
– tette hozzá. Simon János az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban elmondta: a Fidesz-KDNP eredménye várható volt, de talán egy mandátummal szerezhettek volna többet is. Az önkormányzati választások azonban már teljesen az elkényelmesedett kormányzati pozíciókról szóltak, és azok a polgármesterek, akik már 2–3 ciklust is végigvittek, azt hitték, hogy továbbra is őket választják majd meg, de csak azok tudtak győzedelmeskedni, akik a korábbi 40–45 százalék helyett 50 százalék fölötti eredményt értek el. Az önkormányzati választások több szálon futottak ősszel. Simon János szerint az egyik, ahol a Fidesszel szemben több kispárt indult, de itt a Fidesznek volt meg a komoly esélye a győzelemre, de ahol összeállt az ellenzék, ott már ez az esély jelentős mértékben lecsökkent.
Voltak olyan városok és települések is, ahol nemcsak a párttámogatás, de maga a polgármester személye is erős. Ilyen város például Kaposvár, ahol a polgármester meg tudta szólítani a helyieket, és így nem volt kétség, hogy győzelmet arat
– mondta.
Teret veszítettek a középpártok
Galló Béla arról is beszélt, hogy szinte egész Európára jellemző az a folyamat, hogy a középpártok teret veszítenek, szavazóik pedig átpártolnak máshová. Ez jól látszott a két, eddig vezető és koalíciót alkotó szocialista és néppárti együttműködésben is. A közelmúltban zajló folyamatokból az derül ki, hogy a zöldek lesznek majd a kulcsszereplők, ugyanis mindkét nagy párt a zöldekhez próbál közelebb kerülni.
Európa két nagy erővonal mentén mozgott az utóbbi időszakban
– fogalmazott Simon János.
Az egyik a migráció kérdése, a másik pedig a környezetvédelem jelentette kihívások. Azokban az országokban, ahol a környezetvédelem dominálta a választásokat, ott alapvetően a baloldali, balközép erőknek volt esélyük. Azokban az államokban pedig, ahol a migrációs kérdéskör foglalkoztatta jobban az embereket, elsősorban a centrális és jobboldali erők győzedelmeskedtek
– magyarázta.
Forrás: Híradó.hu
