Pesti Srácok

Jövőre is 8 százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege

Jövőre is 8 százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege

Várhatóan nem kötnek új megállapodást a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek, így jövőre is nyolc-nyolc százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege a 2018 végén megkötött, kétéves egyezség értelmében – értesült csütörtöki cikke szerint a Magyar Nemzet.

A lap úgy tudja, hogy a kormány év végéig csak abban az esetben hívja össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését, amennyiben a képviseletek ezt maguk kezdeményezik, mert álláspontja szerint a szociális partnereknek kell egyezségre jutniuk. A 2020-as minimálbérek pontos összegét várhatóan a december utolsó napján megjelenő Magyar Közlönyben hirdetik ki. A lap számításai szerint a minimálbér bruttó 161 ezer forintra, míg a középfokú végzettséghez kötött, a kötelező legkisebb keresetűek érdemi többségét adó bérminimum bruttó 210,6 ezer forintra nőhet.

Hiába teljesített a vártnál jobban a magyar gazdaság, a munkáltatói érdekképviseletek nem kívánnak eltérni a korábbi megállapodástól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek megerősítette: nem kívánnak új alkut kötni a szakszervezetekkel, mert a szakértői előrejelzések világgazdasági szinten a növekedés visszaesésével számolnak, és ennek hatására a magyar gazdaság növekedése jövőre négy százalék körüli szintre mérséklődhet az idei évre várható 4,8-5 százalékról.

PestiSracok facebook image

– emelte ki Perlusz László. Úgy látja, hogy a tavalyi megállapodás megváltoztatása a közszféra kiadásait növelné meg elsősorban, és így az további karcsúsításra szorulna. A főtitkár hozzátette: a cégek szakemberigénye nem mérséklődik, ezért a képzett dolgozók megtartása a minimálbérektől függetlenül nagy béremeléseket generál.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy idén a minimálbérek emelkedése jelentősen elmaradt a versenyszféra bruttó 12 százalék körüli átlagos bérnövekedésétől, ráadásul a főbb gazdasági mutatók is jobbak a vártnál, ezért a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartaná a két számjegyű felzárkóztatásnál kisebb mértéket. Kiemelte: a vállalati szféra adatait figyelembe véve a konföderáció a bérajánlás 12-15 százalékra emelésére is javaslatot tesz.

Forrás: Magyar Nemzet, MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.