Pesti Srácok

Kezdeményezés indult Németországban a terroráldozatok nemzeti emléknapjának bevezetésére

Kezdeményezés indult Németországban a terroráldozatok nemzeti emléknapjának bevezetésére

A terrorizmus áldozatainak nemzeti emléknapja bevezetését kezdeményezi Németországban a legutóbbi nagyszabású terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron történt tömeges gázolás áldozatainak civil szószólója.

Astrid Passin – aki az édesapját veszítette el a három éve történt iszlamista merényletben – egy szerdai lapinterjúban elmondta, hogy hamarosan megalapítja a bel- és külföldi terrorcselekmények német áldozatainak érdekvédelmi szervezetét, amelynek első nagy vállalkozásai között lesz egy nemzeti emléknap kiharcolása. Mint mondta, az elgondolás az érintettekkel folytatott beszélgetéseken érlelődött ki.

– mondta a berlini aktivista a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND). Kiemelte, hogy az emléknap bevezetése nemcsak az eddigi, hanem a jövőbeli terrorcselekmények áldozataira tekintve is fontos. A berlini belvárosban fekvő Breitscheid téren 2016 karácsonya előtt történt támadás ügyének feldolgozásáról elmondta, hogy az áldozatok és a hozzátartozók elveszítették a hatóságokba vetett bizalmukat. Az érintetteket állandóan foglalkoztatja, hogy miként történhetett meg a merénylet, a hatóságok azonban nem hajlandóak teljes körű felvilágosítást adni az elkövetőről még a támadás előtt szerzett értesülésekről.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Astrid Passin, aláhúzva, hogy az érintettek addig nem lelnek nyugalomra, amíg nem tudhatnak meg mindent. Arról is szólt, hogy a sérültek és hozzátartozók támogatása, kártérítése sem megfelelő.

– húzta alá az aktivista, megjegyezve: "nem kellene meglepődni, ha majd a folytonosan a traumájukkal szembesülő érintettek eljutnak odáig, hogy már nem akarnak élni".

A Breitscheid tér karácsonyi vásárán 2016. december 19-én történt merénylet; az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet nevében gyilkoló szélsőséges iszlamista egy elrabolt kamionnal behajtott a téren szórakozó tömegbe. A támadásban 12 ember meghalt, több, mint 70 ember megsebesült. Anis Amri a merénylet után elmenekült az országból, és néhány nappal később meghalt az olaszországi Milánó egyik elővárosában rendőrökkel folytatott tűzharcban. A támadás évfordulóján, december 19-én este ismét megemlékező istentiszteletet tartanak a tér templomában, és a halálos áldozatok emléke előtt tisztelegve 12-szer megkongatják a templom harangját.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-ANP/Koen Van Weel

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.