Pesti Srácok

Morawiecki: Putyin tudatosan hazudik a második világháború kitöréséről

Morawiecki: Putyin tudatosan hazudik a második világháború kitöréséről

Az orosz elnök tudatosan hazudik a második világháború kitöréséről; az ebben az összefüggésben Lengyelországról tett kijelentésekkel Vlagyimir Putyin Moszkva jelenlegi problémáit akarja elfedni – írta vasárnap kiadott nyilatkozatában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Morawiecki a lengyel kormányfői hivatal honlapján közzétett terjedelmes állásfoglalásban arra reagált, hogy az utóbbi napokban Putyin kétségbe vonta az 1939 augusztusában kötött szovjet-német Molotov–Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában. A paktum titkos záradékával összhangban a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én lerohanta Lengyelországot.

– áll a Morawiecki által jegyzett dokumentumban. A lengyel miniszterelnök szerint Putyin szavait úgy kell értelmezni, mint a Moszkva által az utóbbi hetekben szenvedett több lényeges kudarc elfedésére tett kísérletet. E kudarcokként Morawiecki a többi között a Krím megszállása miatt Moszkvára kirótt európai uniós szankciók meghosszabbítását, valamint az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték létesítésében részt vevő cégekre kirótt amerikai szankciókat említi. Az állásfoglalás felidézi Lengyelország 1939 szeptemberében történő német, majd orosz megtámadásának eseményeit, aláhúzva, hogy mindkét támadásra az 1939 augusztusában kötött szovjet-német Molotov–Ribbentrop-paktum következtében került sor.

PestiSracok facebook image

– emeli ki Morawiecki. A kormányfő emlékeztet arra, hogy Sztálin támogatásának köszönhetően Hitler „büntetlenül meghódíthatott további országokat (...), és előkészíthette a holokausztot”. Morawiecki ezzel Putyin azon állítására utalhat, miszerint a második világháború előtti németországi lengyel nagykövet – akit az orosz elnök gazembernek és antiszemita disznónak nevezett – támogatta Hitler terveit a lengyelországi zsidók kitelepítésére Afrikába.

– áll a dokumentumban.

Putyin kijelentései kapcsán már pénteken bekérették a lengyel külügyminisztériumba az orosz nagykövetet. Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európai Tanács korábbi és az Európai Néppárt jelenlegi elnöke vasárnap a Twitteren a kormány és az ellenzék közös állásfoglalását sürgette Putyin szemtelen állításai ügyében. A 300polityka.pl lengyel hírportál értesülései szerint Morawiecki a nyilatkozatát Andrzej Duda elnökkel egyeztette. A hírportál szerint mindkét politikai vezető „tudatában van annak, hogy az orosz provokációk hangneme erősödhet” a volt auschwitzi haláltábor felszabadításának január 27-én esedékes 75. évfordulója előtt.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.