Nagy István: Korszerűbb, modernebb, eredményesebb agrárium készül és épül 2020-ban
Milyenek a magyar vidék XXI. századi kilátásai? Hogyan lehet vonzóvá tenni a fiatalok számára az agráriumot? G. Fodor Gábor vendége A nyolcasban Nagy István agrárminiszter volt, akivel a magyar vidék sorsáról, az agrárium helyzetéről, sőt, még a méhészkedésről is beszélgetett.
Keresi a helyét a vidék, és én azt kell, hogy mondjam, hogy abszolút bizakodó vagyok. Remélem, hogy bizakodóak azok is, akik ott élnek, illetve ott kívánnak élni. Hiszen a vidéknek és a városnak egy szerves egységet kell képviselnie, és ha ez az egység megbomlik, akkor van mindig nagy baj. Azon kell lennünk, hogy mindazt a hibát, ami elkövetődött a rendszerváltás előtt és az azutáni időszakban, abban az egy-két évtizedben, azokat muszáj kiküszöbölni és helyrehozni
– jegyezte meg Nagy István agrárminiszter. Évtizedes mulasztások évek alatt történő helyrehozásáról, a fiatalok szerepéről, a Magyar Falu Programról és mindezek előnyeiről is szó esett. Az agrárminiszter szerint különbséget kell tenni továbbá az agglomerációs települések és a termelő típusú települések között – amelyek faluvá tudnak avanzsálni –, ahol még minden házban ott van a jószág és mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. A táplálkozási szokásainkban kialakult változásokat és trendeket mind követnie kell a mezőgazdaságnak. Az átalakuló fogyasztási szokások, a megváltozott társadalmi igények olyan dolgok, amelyekre megfelelő válaszokat kell adniuk. A vidék és a város egyensúlyáról, az ország megosztottságáról, megtartó erejéről és erőforrásairól a következőket mondta az agrárminiszter:
A vidék mindig az ország megtartóereje és gerince is volt. Amikor a legkritikusabb időszak volt, a legnagyobb problémák voltak az országban, mindig vidékről jött a megoldás. Mindig a vidék adta azt a megtartó erőt, amire szükségünk volt.
