„Nem jól szavaztak a britek” – Sorosék már fenyegetik is őket

Mint arról korábban a Tűzfalcsoport beszámolt, a magyar származású amerikai milliárdos Soros György sokat tett annak érdekében, hogy a Brexit kimenetelét visszafordítsa. A brit választásokat követően fia, Alex konkrétan Nagy-Britannia végéről delirál.

Soros korábban számos alkalommal avatkozott be államok belügyeibe tiltott, vagy éppen rendkívül ártalmas pénzügyi eszközökkel. Egyik ilyen elhíresült esete a Soros-alap által 1992 szeptemberében (a „fekete szerdán”) az angol font ellen indított támadás volt – azon ideológiai megfontolásból, hogy a szerinte az európai árfolyam-mechanizmusba („az euró előszobájába”) túlértékelten bejutott brit fizetőeszközt előbb-utóbb le kell értékelni. Az árfolyam jelentős esése nyomán az üzletember 1,1 milliárd fontot keresett az ügyleten, a brit kormány pedig ezt követően kikényszerült a mechanizmusból, mivel a fontot nem tudták a megfelelő szinten tartani. Öt évvel később közölt adatok alapján ez a Soros-akció 3,4 milliárd fontjába került Nagy-Britanniának. Soros a 2008-as válság idején is a font gyengülésére spekulált, és várakozásai bejöttek; ún. rövid pozíciókat épített ki a brit fizetőeszköz ellen, amelynek meggyengüléséből jelentős nyereséget szerzett. Nem mellesleg az 1997-es ázsiai válság idején az akkor túlértékeltnek tartott egyes ázsiai valuták (a thaiföldi baht, a maláj ringgit) esetében ugyancsak árfolyamcsökkenésre spekulált Soros, és bár Ázsia egy részén megutálták a válságon történő meggazdagodáson, ő mindig is büszke volt nyilatkozataiban arra, ha él a piac kínálta lehetőségekkel. Az esetek jól példázzák, hogy a milliárdos üzleti szemléletéből, gondolkodásmódjából mindig is hiányzott a nemzeti nézőpontok tisztelete, és nem mellesleg az üzelmeiből következő károk hatásai kapcsán a megbánás.

Számos alkalommal hajtott végre ellentmondásos spekulációkat Soros György, és bár a milliárdos külön ideológiát gyártott kétes ügyletei igazolására, bírósági ítélet is elmarasztalja etikátlan kereskedelemért. Üzletemberként csak a profitot hajlandó szem előtt tartani, felelősségteljesebb magatartásra pedig csak akkor hajlandó, ha ő írhatja a játékszabályokat – derül ki egy interjújából.

– fogalmazott Soros György a CBS 60 Minutes nevű műsorában leadott, hírhedtté vált 1998-as interjújában. Tőzsdespekulánsként ezt az „elvet” többször bizonyította is: számos ország gazdaságát roppantotta meg a valuta shortolásával, vagyis azzal, hogy az adott ország pénznemének gyengülésére, bedőlésére „fogadott”. A legismertebb az angol font ellen indított támadása, amikor kis híján térdre kényszerítette a brit gazdaságot, és mialatt az embereknek lerombolta a megélhetését, ő maga közel egymilliárd dollárt keresett – olvasható a listverse.com-on.

A milliárdos irányítása alatt álló Quantum Fund befektetési alapkezelő legellentmondásosabb ügyleteiként említi a businessinsider.com az ázsiai valuták gyengülésére játszó spekulációit. Mint írták, a leginkább a thai baht és a maláj ringgit sérültek Soros offenzívájának köszönhetően, majd nem sokkal azután kitört az 1997-98-as pénzügyi válság is, amely Indonéziát és a Fülöp-szigeteket rögtön megrengette, de később Dél-Koreát, Hongkongot és Kínát is elérte. Thaiföld és Malajzia gazdasága 15-20 évvel vetült vissza a spekuláció, valamint az IMF válságkezelő megszorító intézkedései következtében – írja a larouchepub.com.

Az álfilantróp pénzügyi terjeszkedésében, hálózatának kiépítésében a humanitárius érv sokszor csak mázként szolgált és szolgál, hogy elfedje a valós szándékokat. Az amerikai Glenn Beck konzervatív politikai kommentátor kutatásában például olyan Soros-idézetek is szerepelnek, amelyek szerint a globális gazdaságot globális társadalomnak és globális döntéshozatalnak kell támogatnia, ebbe pedig nem fér bele a nemzetállami kormányok érdekérvényesítése. Paradox módon Sorost egyébként sokan hibásnak tartják abban, hogy a kilépés mellett döntöttek a britek, akik úgy vélik, hogy ő irányíthatta a háttérből a brit elit pénzügyi félelemkeltését, és az EU vezetőinek nyilatkozatai mögött is őt látják megnyilvánulni. Többet ártott azonban ezzel, mint használt. Bár látszólag a maradást támogatta, bizony nem járt rosszul a milliárdos a kilépéspárti szavazatok győzelmével. Az angol nyelvű pénzügyi folyóiratok és honlapok már a népszavazás másnapján megírták, hogyan profitált az ismert spekuláns ismét a britek kárára.

A milliárdos még a Brexitről szóló népszavazás előtt figyelmeztetett: ismét Fekete Péntek lesz a tőzsdéken – ő csak tudja –, ha a britek a kilépésre voksolnak. Bejött a jóslata: a világ tőzsdéi jelentős eséssel reagáltak a történtekre. Soros az 1992-es fontspekulációhoz hasonlóan ebből is jól jöhetett ki, miután jelentős pozíciókat épített ki az aranykitermelő cégekben és az arany árfolyamát lekövető alapokban is. Úgy tűnik, az alma nem esett messze a fájától: az utódként számon tartott Alex Soros friss Twitter-bejegyzésében a konzervatív Boris Johnson prognosztizált nagyarányú győzelme kapcsán azzal fenyegette meg a szigetországot, hogy annak vége lesz hamarosan, legalábbis abban a formában, ahogy ő Nagy-Britanniát elképzeli.

Ahogy arról a Tűzfalcsoport már szintén beszámolt, Soros György a 2017. júniusi brit választások óta 400 ezer brit fontot (kb. 140 millió Ft) költött a Brexit-ellenes kampányra; célja a folyamat megakadályozása és egy új választás kiírása volt. A kampány vezetője a rendelkezésre álló információk szerint a korábban ENSZ-főtitkárhelyettesként is dolgozó Mark Malloch Brown volt miniszter volt. Az egykori munkáspárti politikus Mark Malloch Brown a kilencvenes évek elején a Refugees Internationalnél is tevékenykedett, amely a Soros Bosznia Tanácsadó Bizottság részeként működött (1993–94).

A fentiek alapján valóban időszerű volt, hogy a brit konzervatív párt sürgős nyomozást rendelt el a milliárdos Soros György ellen, mivel azt feltételezik, hogy több millióval támogatta a Brexit-megállapodás létrejöttét, valamint azt, hogy váltsák le Boris Johnson miniszterelnököt.

Forrás: Tűzfalcsoport