Pesti Srácok

Óriási a feszültség a BKV-nál, a vezérigazgató szinte bujkál a dolgozók elől

Óriási a feszültség a BKV-nál, a vezérigazgató szinte bujkál a dolgozók elől

Úgy tűnik, teljesen megfeledkeztek az illetékesek a közösségi közlekedésben dolgozókról, legalábbis a béremelésükről – állítja közleményében az ország több nagyvárosi szolgáltatójánál is jelen lévő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). Azt írják: főleg ott feledkeztek meg a dolgozókról, ahol az önkormányzat élén váltás történt és a cégvezetésben is várható személycserékről hallani.

Az év utolsó napjaiban sem került szóba a jövő évi béremelés a BKV-nál és több nagyvárosi közösségi közlekedési cégnél sem, holott a szakszervezet az elmúlt hónapokban többször is sürgette a tárgyalások megkezdését – minderről az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) adott ki közleményt hétfőn.

– közölte a szakszervezet. Az EKSZ elnöke nem is emlékszik olyan évre, amelyet úgy zártak volna, mint a mostanit, vagyis érdemi bértárgyalások nélkül.

PestiSracok facebook image

„A BKV olyan, mintha nem is lenne vezetője”

Naszályi Gábor közleményében a BKV-t emeli ki, amely „most olyan, mintha nem is lenne vezetője”. Az EKSZ többször is felszólította a vezérigazgatót, Bolla Tibort, hogy álljon ki a dolgozókért, tegyen béremelési ajánlatot, hogy mielőbb le lehessen zárni az egyezkedést és az emberek a jövő év elejétől már a megemelt bérüket kaphassák.

– állítja az elnök. Mint mondja: vége az évnek, és a BKV dolgozóknak fogalmuk sincs, kapnak-e egyáltalán valamennyi emelést, ezért egyre nagyobb a zúgolódás. Hozzáteszi: a járművezetők ebben az egyre erősödő bizonytalanságban dolgozták át tisztességgel, éjjel-nappal még a karácsonyt is, és vélhetően még jó ideig úgy járnak szolgálatba, hogy nem tudják, béremeléssel is elismeri-e a munkáltató a szolgálatukat.

– vélekedik Naszályi, aki szerint ez a bánásmód „egyszerűen tisztességtelen a munkavállalókkal szemben”. Az EKSZ tapasztalata szerint olyan, mintha „a városvezetésben bekövetkezett váltás óta a BKV vezetői csak a saját pozíciójuk megtartásával foglalkoznának, és azok sem törődnek a dolgozók jövő évi béremelésével, akiknek ez kötelességük lenne”.

– ismerteti Naszályi.

– magyarázza az elnök, majd arra is felhívja az illetékesek figyelmét: kockázatos éppen azokkal a dolgozókkal így bánni, akik naponta utasok ezreinek a biztonságáért, sőt, életéért felelnek.

– mondta Naszályi Gábor.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.