Pesti Srácok

Tömegesen menekülnek Idlíbből a török határhoz

Tömegesen menekülnek Idlíbből a török határhoz

Legkevesebb 25 ezer ember menekült az utóbbi két napban a szíriai kormányerők offenzívája elől a török határhoz a felkelők utolsó fellegvárának számító Idlíb tartományból – írta vasárnap az Anadolu török állami hírügynökség a Szíriai Intervenciós Koordináció nevű helyi civil szervezetre hivatkozva.

Muhammad Hallaj, a szervezet elnöke azt mondta, hogy miután a légitámadások és a szárazföldi összecsapások folyamatosak a térségben, a menekülők pontos számát nem ismerik, de legkevesebb 25 ezerre becsülik. A hírügynökség beszámolója szerint a tartomány déli felében található Maarrat-en-Numán városban és környékén hagyták el legtöbben otthonaikat. Az érintetteknek sürgősen menedékre, sátrakra, takarókra és ágyakra van szüksége – hívta fel a figyelmet az Anadolu. Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön azt közölte, hogy akkor éppen 50 ezer ember tartott Idlíben belül a török határ felé.

Hallaj arról is beszélt, hogy november eleje óta 205 ezer ember kelt útra az északnyugat-szíriai tartományban. A damaszkuszi kormányerők és orosz szövetségeseik kórházakra, iskolákra és mecsetekre is csapást mérnek, hogy így akadályozzák a civilek későbbi hazatérését. A török állami hírügynökség rámutatott: a földönfutóvá vált emberek a dél-törökországi Hatay tartomány Szíriával határos, Reyhanli körzetével szemben fekvő atmei, kahi, Deyr Hassan-i és Kefer Lusin-i táborokban, az idlíbi olajfaligetekben, valamint északabbra, a török ellenőrzés alatt álló Afrín, Azáz, el-Báb és Dzserablúsz városok alkotta sávban húzzák meg magukat.

A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű Szíriai Arab Hadsereg és a vele szövetséges orosz csapatok április végén indítottak offenzívát Hama és Idlíb tartományban a lázadók ellen. Az előbbi tartományt már csaknem teljes egészében el is foglalták a kormányerők, az elmúlt hetekben, napokban azonban ismét Idlíbben fokozódtak a hadműveletek. Idlíb tartomány nagy részét és a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartomány egy részét a szíriai lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista gyűjtőszervezet tartja uralma alatt. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport áll, amely korábban an-Núszra Front néven az al-Kaida szíriai ága volt. Törökország a szíriai polgárháborúban nem a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket, hanem a mérsékelt ellenzéki milíciákat támogatja.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.