Pesti Srácok

„Washington keservesen megfizet, ha bírálja az emberi jogok helyzetét Észak-Koreában”

„Washington keservesen megfizet, ha bírálja az emberi jogok helyzetét Észak-Koreában”

Az Egyesült Államok keservesen megfizet, ha bírálni merészeli az észak-koreai kormányzatot az emberi jogok helyzete miatt - közölte a KCNA észak-koreai hírügynökség a phenjani külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva, szombaton.

Az illetékes szerint Washington „rosszindulatú szavai” mindössze a feszültség fokozását szolgálják a Koreai-félszigeten. Az ENSZ Közgyűlése szerdán elfogadott határozatában elítélte a kommunista állam hosszan tartó és folyamatos emberi jogi jogsértéseit. A dokumentumot több tucat ország, köztük az Egyesült Államok terjesztette elő a világszervezet testületében. Észak-Korea ENSZ-nagykövete elutasította a határozatban foglaltakat. Ez az első észak-koreai külügyi nyilatkozat, mióta Stephen Biegun, az Egyesült Államok észak-koreai különmegbízottja hétfőn sürgette a phenjani vezetést, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Az amerikai diplomata egyben arról is beszélt, hogy Washington nem fogadja el az Észak-Korea által év végéig szabott határidőt a nukleáris programjáról szóló tárgyalások újraindításához. Az amerikai tisztségviselő nyilatkozatára azonban eddig nem érkezet válasz Phenjanból. Phenjan ismételten arra szólította fel Washingtont, hogy hagyjon fel „ellenséges politikájával” a tárgyalások folytatása előtt.

Az észak-koreai nukleáris leszerelésről folyó tárgyalások azóta nem haladtak előre, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök februári találkozója eredménytelenül zárult. Kim, aki tavaly egyoldalúan függesztette fel a kísérleti atomrobbantásokat és a rakétakísérleteket, nem zárta ki, hogy Észak-Korea „új útra” lép, ha az Egyesült Államok nem hagy fel a Phenjan elleni szankciókkal és nyomással. Észak-Korea május óta 13 alkalommal végzett kísérleteket ballisztikus és tüzérségi rakétákkal, hogy nyomást gyakoroljon Washingtonra, és kilátásba helyzete a kísérleti atomrobbantásokra és a hosszú távú rakétatesztekre elrendelt moratórium visszavonását, ha az Egyesült Államok az év végéig nem tesz lényeges engedményeket.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.