Pesti Srácok

A politikai árvák útja Gyurcsány ölelő karjaiba – Az Informátor a Momentum-jelenségről (videó)

Fekete-Győr András és az akkor még egyesületként működő Momentum 2017-ben dobott követ a magyar politikai élet állóvizébe a budapesti olimpia elleni aláírásgyűjtő akciójukkal. A Hír TV Informátor című műsora ma annak járt utána, hogy egyesületből miként vált rövid időn belül párttá, és milyen esélyekkel mehet neki a 2022-es országgyűlési választásoknak a Momentum Mozgalom.

A budapesti Olimpia a Momentum 2017-es megjelenése előtt olyan nemzeti minimum volt, amelyben minden párt egyetértett, hogy jót tenne Magyarországnak. Ezután jöttek Fekete-Győr Andrásék, akik teljesen átpolitizálták a kérdést; ehhez természetesen csatlakoztak az ellenzéki pártok, szembeköpve saját magukat és korábbi álláspontjukat. Ezt követően meghiúsult a 2024-es budapesti olimpia, Párizs viszont megkapta a rendezés jogát – hangzott el az Informátor e heti adásában. 266 151, tehát több, mint negyedmillió aláírás gyűlt össze azért, hogy olimpia helyett modern kórházakra és sikeres, jól felszerelt iskolákra fordítsa a nagyszabású sportrendezvény helyett a kormány a pénzt. Ez volt az a pillanat, amikor Fekete-Győr András és az akkor még egyesületként működő Momentum követ dobott a magyar politikai élet állóvizébe. 2017 elején megjelent egy új, fiatal politikai formáció, amely akkoriban azt állította magáról, hogy politikai árvák. Fekete-Győr András akkoriban azt nyilatkozta:

Aztán elég gyorsan kiderült, hogy a hit elvesztése csak részleges, hiszen alig több, mint egy évnek kellett eltelnie, hogy a Momentum lepaktáljon minden ellenzéki párttal, még magával Gyurcsány Ferenccel is. Egyelőre úgy tűnik, a momentumos szavazók benyelték a gyurcsányi alkukat, hiszen a párt az elmúlt időszakban ért el sikereket a választásokon. Kezdve az európai parlamenti voksolással, ahol nagy meglepetésre két képviselői helyet sikerült szerezniük. Cseh Katalin és Donáth Anna így jelenleg az Európai Unióban folytathatja a Magyarország ellenes ténykedést.

PestiSracok facebook image

A Momentum menetelése azonban ezzel még nem ért véget. 2019-ben odáig jutott, hogy kerületi polgármestereket adott a fővárosnak, természetesen az ellenzéki összefogásnak köszönhetően. Így ülhetett be a bársonyszékbe Soproni Tamás Terézvárosban vagy Déri Tibor Újpesten. De a Momentum nemcsak polgármestert, hanem még főpolgármester-helyettest is ad Budapestnek Kerpel-Fronius Gábor személyében.

A nemzetközi kapcsolatok közül leggyakrabban a francia sejlik fel a Momentum mögött. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a párt alapítója és elnöke, Fekete-Győr András élt, tanult és dolgozott Franciaországban. De a Momentum elnökségében szinte nincs olyan, akinek ne lennének külföldi tapasztalatai. Kifejezetten igaz ez Berg Dánielre, a II. kerület jelenlegi alpolgármesterére és párjára, Cseh Katalinra. Cseh 2012 és 2016 között Berlinben a Liberális Fiatalok Egyesületének nemzetközi kapcsolattartója volt. Valószínűleg ott ismerkedtek meg Berg Dániellel, aki ekkoriban az Exberliner nevű lap újságírója volt.

Forrás: Hír TV; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)