Pesti Srácok

A politikai árvák útja Gyurcsány ölelő karjaiba – Az Informátor a Momentum-jelenségről (videó)

Fekete-Győr András és az akkor még egyesületként működő Momentum 2017-ben dobott követ a magyar politikai élet állóvizébe a budapesti olimpia elleni aláírásgyűjtő akciójukkal. A Hír TV Informátor című műsora ma annak járt utána, hogy egyesületből miként vált rövid időn belül párttá, és milyen esélyekkel mehet neki a 2022-es országgyűlési választásoknak a Momentum Mozgalom.

A budapesti Olimpia a Momentum 2017-es megjelenése előtt olyan nemzeti minimum volt, amelyben minden párt egyetértett, hogy jót tenne Magyarországnak. Ezután jöttek Fekete-Győr Andrásék, akik teljesen átpolitizálták a kérdést; ehhez természetesen csatlakoztak az ellenzéki pártok, szembeköpve saját magukat és korábbi álláspontjukat. Ezt követően meghiúsult a 2024-es budapesti olimpia, Párizs viszont megkapta a rendezés jogát – hangzott el az Informátor e heti adásában. 266 151, tehát több, mint negyedmillió aláírás gyűlt össze azért, hogy olimpia helyett modern kórházakra és sikeres, jól felszerelt iskolákra fordítsa a nagyszabású sportrendezvény helyett a kormány a pénzt. Ez volt az a pillanat, amikor Fekete-Győr András és az akkor még egyesületként működő Momentum követ dobott a magyar politikai élet állóvizébe. 2017 elején megjelent egy új, fiatal politikai formáció, amely akkoriban azt állította magáról, hogy politikai árvák. Fekete-Győr András akkoriban azt nyilatkozta:

Aztán elég gyorsan kiderült, hogy a hit elvesztése csak részleges, hiszen alig több, mint egy évnek kellett eltelnie, hogy a Momentum lepaktáljon minden ellenzéki párttal, még magával Gyurcsány Ferenccel is. Egyelőre úgy tűnik, a momentumos szavazók benyelték a gyurcsányi alkukat, hiszen a párt az elmúlt időszakban ért el sikereket a választásokon. Kezdve az európai parlamenti voksolással, ahol nagy meglepetésre két képviselői helyet sikerült szerezniük. Cseh Katalin és Donáth Anna így jelenleg az Európai Unióban folytathatja a Magyarország ellenes ténykedést.

PestiSracok facebook image

A Momentum menetelése azonban ezzel még nem ért véget. 2019-ben odáig jutott, hogy kerületi polgármestereket adott a fővárosnak, természetesen az ellenzéki összefogásnak köszönhetően. Így ülhetett be a bársonyszékbe Soproni Tamás Terézvárosban vagy Déri Tibor Újpesten. De a Momentum nemcsak polgármestert, hanem még főpolgármester-helyettest is ad Budapestnek Kerpel-Fronius Gábor személyében.

A nemzetközi kapcsolatok közül leggyakrabban a francia sejlik fel a Momentum mögött. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a párt alapítója és elnöke, Fekete-Győr András élt, tanult és dolgozott Franciaországban. De a Momentum elnökségében szinte nincs olyan, akinek ne lennének külföldi tapasztalatai. Kifejezetten igaz ez Berg Dánielre, a II. kerület jelenlegi alpolgármesterére és párjára, Cseh Katalinra. Cseh 2012 és 2016 között Berlinben a Liberális Fiatalok Egyesületének nemzetközi kapcsolattartója volt. Valószínűleg ott ismerkedtek meg Berg Dániellel, aki ekkoriban az Exberliner nevű lap újságírója volt.

Forrás: Hír TV; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.