Pesti Srácok

Ankara nem akarja, hogy Irak külföldi erők csataterévé váljon

Ankara nem akarja, hogy Irak külföldi erők csataterévé váljon

Törökország minden diplomáciai csatornát igyekszik kihasználni annak érdekében, hogy Irak ne váljon a külföldi hatalmak csataterévé – mondta csütörtökön a Bagdadba látogató Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.

mondta Cavusoglu az iraki hivatali kollégájával, Mohamed al-Hákimmal tartott sajtótájékoztatón. Az iraki külügyminiszter tájékoztatása szerint mindkét ország megállapodott abban, hogy dolgozni fognak az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség csökkentéséért, és figyelmeztetett arra, hogy a térségbeli feszültség növekedése "megerősítené az Iszlám Állam dzsihadista szervezet kapacitásait". Hákim azonban kitartott amellett, hogy "az összes külföldi csapatnak el kell hagynia" Irakot, de erről diplomáciai csatornákon és párbeszéden keresztül kell megállapodni. Irakban jelen van az Iszlám Állam ellen harcoló, Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció. Az iraki elnöki hivatal közleménye szerint látogatása során Cavusoglu találkozott Barhám Száleh iraki elnökkel is, találkozójuk során pedig kiállt amellett, hogy meg kell őrizni Irak szuverenitását és stabilitását, Száleh pedig úgy fogalmazott: Irak elkötelezett amellett, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartson fenn más országokkal. Az Anadolu török hírügynökség jelentése szerint a török külügyminiszter találkozott Ádil Abdel Mahdi ügyvivő iraki miniszterelnökkel is.

PestiSracok facebook image

– idézte Abdel Mahdit hivatala egy közleményben.

A térségbeli feszültség azt követően éleződött ki, hogy a múlt pénteken Bagdad közelében életét vesztette amerikai légicsapásokban többek között Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek (al-Hasd as-Saabi) a helyettes vezetője. Irán megtorlásul rakétákat lőtt ki szerdán az iraki kurdisztáni Erbílben található, valamint a nyugat-iraki el-Anbár kormányzóságbeli Ain al-Aszad légi támaszpontra, ahol az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció kontingensei teljesítenek szolgálatot. Donald Trump amerikai elnök szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a csapásoknak nincs amerikai áldozatuk, az anyagi károk nem jelentősek.

Iohannis: A NATO és az Európai Unió szerepvállalására van szükség

– hangoztatta Klaus Iohannis román államfő csütörtöki sajtóértekezletén. Iohannis üdvözölte Donald Trump amerikai elnök előző napi nyilatkozatát, és leszögezte: Románia kiáll Irak egysége, függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett; a térség békéjének biztosításhoz szükség van az iraki állami intézményrendszer működésére. A román elnök szerint a külügyminiszterek pénteki rendkívüli értekezletén az EU-nak szerepet kell vállalnia a rendezéshez szükséges nyugalom megteremtésében, és meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy a NATO erősítse szerepvállalását a térségben, a terrorizmus elleni küzdelemben. Minderről Románia folyamatosan egyeztet a NATO-n és EU-n belül stratégiai partnereivel, köztük elsősorban az Egyesült Államokkal. Iohannis úgy értékelte, hogy az utóbbi napok történései kihatással vannak az európai polgárok biztonságára is, nemcsak azon államokéra, amelyek közvetlenül érintve vannak. Hozzátette: a román érdekek és a román állampolgárok biztonsága mindeddig nem szenvedett kárt, az Irakban szolgáló román katonáké sem. Az iraki erők kiképzési programjában részt vevő 14 román katonát még az iráni rakétatámadások előtt áthelyezték a veszélyeztetett támaszpontokról. Szerdán Nicolae Ciuca román védelmi miniszter is arról beszélt egy tévéinterjúban, hogy meg kell nyugtatni a román közvéleményt: a dél-romániai Deveselun üzembe helyezett amerikai rakétapajzs meg tudja védeni az országot és a térség többi NATO-tagállamát az esetleges (iráni) rakétatámadásoktól. A bukaresti vezetők ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy Romániát nem fenyegeti közvetlen veszély.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.