Friss adatok szerint alig dolgoznak Belgiumban a bevándorlók
A Belgiumba az unión kívülről érkező migránsoknak csupán a fele dolgozik. A belga városokban ráadásul nagyon nagy azoknak a száma, akik "hivatalos munkakeresőként" felveszik a munkanélküli segélyt; bár itt is túlnyomó többségben a migránsok vannak. Antwerpenben a segélyt felvevők 75 százaléka migráns hátterű, de Gentben is 50 százalék körüli ez a mutató – írja az Origo.
Az EU-n kívülről érkező, 20 és 64 év közötti bevándorlók mindössze 52 százalékának van munkája Belgiumban. Ez a legalacsonyabb mutató, amit Franciaország (55 százalék), Hollandia (60 százalék) és Németország (64 százalék) követ – írja az Infowars. Talán nem meglepő módon az iszlám országokból érkezett migránsok körében a legmagasabb a munkanélküliség.
Szembe kell néznünk ezekkel a tényekkel, és valamilyen megoldást kell találni erre a problémára
– minderről már Mark Elchardus szociológus beszélt.
A nem muszlim 25-35 évesek 84 százaléka dolgozik, míg a hasonló korosztályú muszlim lakosságnak csupán a 42 százaléka
– tette hozzá.
Nagyon sok migráns vesz fel munkanélküli segélyt
A belga városokban ráadásul nagyon nagy azoknak a száma, akik "hivatalos munkakeresőként" felveszik a munkanélküli segélyt, bár itt is túlnyomó többségben a migránsok vannak. Antwerpenben a segélyt felvevők 75 százaléka migráns hátterű, de Gentben is 50 százalék körüli ez a mutató. Nem mellesleg az Észak-Afrikából, Törökországból és a Közel-Keletről érkező nők körében is nagyon magas az állástalanok aránya. Flandriában a bevándorló nők mindössze 34 százalékának van állása; a többségnek nemhogy nincs munkája, nem is keres – írta a magyarhirlap.hu.
Migránsgyerekek árasztották el Brüsszelt
Az utóbbi hónapokban több tucat migránsgyerek érkezett meg Brüsszelbe, ehhez a jelenséghez pedig valószínűleg köze lehet az embercsempész-szervezeteknek is. A 9 és 14 év közötti fiatalok főleg Algériából és Marokkóból érkeznek meg Európába, Belgiumba azonban már más uniós államokból jutnak el – például Franciaországból és Spanyolországból.
Ezek a gyerekek aztán Brüsszelben az utcákon élnek, és itt káros szokások rabjaivá válnak: többen közülük függőségekben szenvednek: ragasztót vagy étert szívnak, vagy túl sokat isznak
– hívja fel rá a figyelmet David Lowyck. A Minor Nkado központ vezetője szerint a különböző szervezetek megpróbálnak segíteni a fiatalokon, és szállást nyújtani nekik központokban, ők azonban nem sokáig maradnak ott, mert ott be van tiltva az alkohol és a drog is.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
