Informátor: Olyan kompetenciákat kell a cigány gyerekeknek adni, amelyekkel képesek a társadalomba integrálódni
Gyöngyöspata már 2011-ben országos, sőt, nemzetközi hírnévre tett szert. A cigányok által elkövetett egyre gyakoribb bűncselekmények miatt a településen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vonulásokat tartott. A romák és a radikálisok közti konfliktus elviselhetetlenné vált. Politikai haszonszerzés céljából az eseményekre felkapaszkodott az akkor még radikális, Vona Gábor vezette Jobbik is. A szélsőjobbosok után természetesen jöttek a jogvédőnek nevezett szélsőbaloldaliak is, meg a balos pártok, akik ekkor még szemben álltak a Jobbikkal. A két oldal olyan etnikai feszültségeket okozott Gyöngyöspatának, amelyek kiheverése évekbe telt. Aztán elérkezett 2019 szeptembere, amikor a Debreceni Ítélőtábla döntött, vagyis összesen 100 millió forint kártérítést kell kifizetni 62 roma gyereknek, akiket az ítélet szerint szegregáltan, elkülönítve oktattak 2004 és 2017 között.
A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte a bíróság döntését, és kitért arra is, hogy a kártérítés kifizetése komoly konfliktusokat eredményezhet Gyöngyöspatán. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy nagyon keskeny a határ aközött, hogy mi számít szegregációnak és mi felzárkóztatásnak. A jogi háttér megértésében Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját segített.
Van jogszerű vagy indokolható elkülönítés, és van jogellenes elkülönítés. A jogszerű elkülönítés, amit nagyon sok helyütt tapasztalhatunk az országban, az nem feltétlenül rossz. Ezt úgy is hívja, nem mondanám, hogy a köznyelv, de mondjuk a szaknyelv, hogy integrációra felkészítő szegregált oktatás
– mondta Szánthó Miklós.
Azokon a településeken, ahol az iskolába járó romák aránya 80-90 százalék, gyakran élnek ezzel az oktatási modellel. Ott mondjuk nagyon nehéz megvalósítani integrált oktatást, hiszen az adott településen vagy városrészen a cigányság van számbeli fölényben; az ottani beiskolázott gyermekek vagy az ottani iskolák nyilvánvalóan úgy működnek, hogy a helyi lakossági arányoknak megfelelően a cigány gyerekek is számbeli fölényben vannak, vagy sokan vannak egy iskolában
– folytatta Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ebben az esetben a civilnek mondott szervezetek perlési politizálásáról beszélhetünk. Vagyis ezen NGO-k magukat a választott döntéshozók fölé akarják helyezni.
A nyílt társadalom eszmerendszere meg az ehhez a hálózathoz tartozó NGO-k, ügynökök, ügyvédek ezt jogellenes szegregációnak tartják, azaz van egy természetes helyzet, abból fakadóan egy beiskolázási arányszám, amit ők szegregációnak tartanak és megpróbálják a természetszerűleg kialakult állapotot mondvacsinált okokkal felbontani. A más, egészségesebb hozzáállás nyilvánvalóan az, hogy a valósághoz alkalmazkodva – és azt a célt szem előtt tartva, hogy hosszútávon általában a szegénységet Magyarországon fel kell számolni, amely nagymértékben jellemző a hazai cigányságra, ezt felszámolandó – olyan alap kompetenciákat kell a cigánygyerekeknek adni, amelyek utána alkalmassá teszi őket arra, hogy a többségi társadalomba integrálódjanak
– tette hozzá az Alapjogokért Központ igazgatója.
