Pesti Srácok

Közösség elleni uszításért feljelenti az EMNP a székelyföldi magyar helységnévtáblák megrongálóját

Közösség elleni uszításért feljelenti az EMNP a székelyföldi magyar helységnévtáblák megrongálóját

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közösség elleni uszításért büntető feljelentést tesz az ellen a Bákó megyei férfi ellen, aki ellen a székelyföldi magyar helységnévtáblák bemázolása miatt csak rongálás gyanújával indított eljárást a rendőrség.

A párt Lőrincz Árpád udvarhelyszéki elnök által aláírt, hétfőn kiadott közleménye szerint a 30 éves gyanúsított – aki bevallotta, hogy vasárnapra virradó éjszaka fekete festékszóróval bemázolta a magyar feliratokat négy Hargita és egy Maros megyei település kétnyelvű helységnévtábláján – nemcsak közlekedési táblákat rongált meg, hanem durva magyarellenes üzenetet is megfogalmazott, ami kimeríti az uszítás büntetőjogi fogalmát. Az EMNP szerint nem véletlen, hogy rendre büntetlenül maradnak Romániában a magyar közösséget érő támadások. A kommüniké ezek közé sorolta az úzvölgyi hősi katonatemető meggyalázását, Mihai Tudose volt miniszterelnöknek az autonómiát igénylő erdélyi magyarokat áttételesen akasztással fenyegető két évvel ezelőtti kijelentését és azt az esetet, amikor egy fiatal nő magyar zászlót kísérelt meg felgyújtani Nagyvárad központjában.

– olvasható az EMNP közleményében. A párt felidézte, hogy az úzvölgyi provokáció ügyében tett ügyészségi feljelentéseire sem kapott választ a román hatóságoktól, mégis kötelességének tartja a magyar feliratok bemázolása miatt is a hatóságokhoz fordulni, hogy világossá tegye: "Romániában állami szintű bűnpártolás és segédlet mellett virágzik a magyarellenesség", és a bukaresti politikai elit három évtizeddel a kommunizmus bukása után sem hajlandó jogállami viszonyokat teremteni.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Maszol.ro

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)