Pesti Srácok

Menedékjogot adna a klímamigránsoknak az ENSZ

Menedékjogot adna a klímamigránsoknak az ENSZ

A migrációs paktum látványos csődje után most ismét nekifutottak, hogy a népességcserét egy új ötlettel gyorsítsák meg, konkrétabban: menedékjogot adna az ENSZ az úgynevezett klímamigránsoknak – írja a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva az Origo.

2018 decemberében az ENSZ a marokkói Marrakesben terjesztette elő azt a migrációs paktumot, amelyet – már akkor – Magyarországon kívül nem írt alá a többi közt sem az Egyesült Államok, sem Ausztrália, sem Ausztria, azzal az indokkal, hogy a csomag legalizálná, azaz törvényessé tenné az illegális bevándorlást. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter akkor elmondta, hogy az ENSZ megpróbálja a nemzetközi jogba átültetni az elképzeléseit, és arra próbálják rákényszeríteni az ENSZ tagországait, hogy mindenkinek ugyanolyan egészségügyi ellátást biztosítsanak, mint saját lakosainak. Ám az ENSZ most ismét elővette a világ országainak népességcseréjét segítő régi programját.

Már 2000 tavaszán kiszámolták – természetesen csakis az adott országok gazdasági fejlődése érdekében –, hova hány bevándorlót kellene befogadni. Példaként: Olaszország engedjen be évente 6 500 migránst minden 1 millió lakos mellé, azaz mivel Olaszország lakossága kb. 60,5 millió, ez közel 400 ezer migránst jelentene évente. Németországra az általuk 2000-ben javasolt szám 6 000 migráns/1 millió lakos, azaz szinte pontosan évi 500 000 bevándorló volt. (Németország lakossága 83 millió.) Az ajánlataik "mellékhatásaival" – mint a kevert népességben a kultúrák együttélési problémái – nem foglalkoztak. Ezek után "történelminek" tekintik az ENSZ Emberjogi Bizottságának keddi határozatát, amely szerint minden klímamigránsnak menedékjogot kell adni, ha az élete veszélyben van.

PestiSracok facebook image

Forrás: V4NA/Origo; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ingenito

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!