Németh Szilárd: Magyar honvéd csak nemzeti érdeket szolgálhat
A magyar katonák sohasem áldozhatók fel idegen nagyhatalmi érdekek oltárán – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, Budapesten, az 1943-as doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Németh Szilárd azt mondta, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája a XXI. század Magyarországa, benne a Magyar Honvédség újjáépítése megszervezőinek megszívlelendő tanulságokkal szolgál.
Magyar honvéd csak nemzeti érdeket szolgálhat
– hangoztatta az államtitkár, kiemelve azt is, hogy a kormány, valamint a Magyar Honvédség vezetősége megbecsüli és tiszteli a haza fegyveres védelmét ellátó katonáit. Németh Szilárd hangsúlyozta: a mindenkori politikai és katonai vezetőknek minden, a magyar katonák bevetésével kapcsolatos eshetőségre kell, hogy legyen tervük, forgatókönyvük. A magyar honvédeket a lehető legjobb kiképzésben kell részesíteni, meg kell becsülni őket, és a legkorszerűbb fegyverekkel, málhával, valamint önvédelmi eszközökkel kell ellátni.
Németh Szilárd elmondta, hogy a kétszázezres doni hadsereg mostoha körülmények között harcolt; XX. századi hadtörténeti példákat is nehéz lenne találni arra, hogy egy ekkora hadsereg ilyen kemény körülmények között ellent tudott volna állni a súlypontokra koncentráló, személyi és fegyverzeti túlerővel rendelkező ellenség támadásainak. A politikus kitért arra is, hogy a 2. hadsereg katonáinak fegyverzetét és felszerelését még manapság is számos kritika éri, ugyanakkor a korabeli hadiokmányokból az derül ki, hogy a katonai vezetők fegyverzeti és technikai viszonylatban a hazai forrásokhoz képest a lehető legjobban próbálták felszerelni a kivonuló alakulatokat. Németh Szilárd beszédében megemlékezett a negyvenezer munkaszolgálatosról is, akiknek a zöme 1942 őszétől munkaképtelenné vált a nehéz és megerőltető fizikai munkától, az alultápláltságtól és az őket érő atrocitások következtében; sokan a korán beköszöntő télen megfagytak közülük. Az államtitkár kijelentette: 1945 után a 2. hadsereg tragédiáját elhazudta, meghamisította és saját hatalmának igazolására silányította a kommunista hatalom.
Nemcsak a méltó megemlékezést tagadták meg, hanem a hősök és áldozatok sírjait is veszni hagyták. Csak a rendszerváltás után születhettek meg a keleti fronton harcolókról az első történethű, a téma felé nemzeti szemlélettel, emberséggel forduló hadtörténeti feldolgozások
– mondta. Németh Szilárd közölte azt is: január 6-án együttműködési megállapodást írtak alá a minisztérium, a kőszegi önkormányzat és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselői a kőszegi, Guba-hegyi munkaszolgálatos emlékhely felújítása érdekében. A Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamit a Honvéd Hagyományőrző Egyesület megemlékezésén a doni hősöknek a hadtörténeti múzeum udvarán található emléktáblájánál koszorúkat helyeztek el, köztük Áder János államfőét és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesét. A honvédelmi tárca és a honvédség közös koszorúját Németh Szilárd és Mihócza Zoltán altábornagy, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke helyezte el. A megemlékezésen részt vett Smohay Ferenc, a doni katasztrófa ma is élő egyetlen túlélője, aki aknavetősként szolgált a 2. magyar hadseregben.
A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a kétszázhétezer emberből álló 2. magyar hadsereg ellen. A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei hetven százalékosak voltak, az emberveszteséget több, mint kilencvenháromezerre, más források százhúszezerre, illetve száznegyvennyolcezerre teszik, a sebesültek és fogságba esők pontos száma sem ismert.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Molnár Edvárd
